A szüreti mulatságnak évszázados múltja van Csúzán

0
122

A régi szüreti mulatságok mintájára rendezi a HMDK csúzai Csárdás Ifjúsági Táncegyüttese és a Jókai Mór Kultúregyesület a szüreti fesztivált Csúzán, melynek gazdag programja sok látogatót vonz minden évben.

Csúzán a szüreti mulatságok már a múlt század első felében is hasonlóképpen zajlottak, mint ma – azoknak is a felvonulás volt a leglátványosabb része. Ezt a hagyományt élesztette fel a honvédő háború után alakult népi táncegyüttes, a Csárdás, melynek tagjai eleinte lovas kocsikon járták körbe Csúzát és Vörösmartot, néhány helyen megálltak és táncra is perdültek. Fica János, a Csárdás elnöke lapunknak elmondta, később megszigorították az előírásokat, így lehetetlenné vált a lovas kocsis felvonulás a főúton.

A csúzai lótartó ezért kezdte el szervezni – a Drávaszögben elsőként – a fogathajtó versenyeket a szüreti fesztivál keretében.

– Büszkék vagyunk, hogy mi rendeztünk elsőként fogathajtó versenyt a térségben. Most már van több is, de nem olyan elterjedtek, mint Magyarországon, ezért a lótartók szívesen vesznek részt rajta – nyilatkozta lapunknak Fica János. Hozzátette, idén is jelen volt az eseményen a drávaszögi lótartók jelentős része, de Szlavóniából is érkeztek résztvevők.

A versenypálya tizenhat kapuból áll, melyeken meghatározott sorrendben kell végighaladniuk a versenyzőknek a lehető leggyorsabban, minél kevesebb akadály feldöntésével. A pályát a đakovói ménesből érkezett versenybírák állították fel.

A verseny érdekessége volt, hogy részt vett rajta Fica János két kislánya, Lili és Glória is, akikre átragadt apjukról a lovak iránti rajongás – minden bizonnyal hallhatunk még róluk a jövőben a csúzai lovas megmérettetések kapcsán.

A fogathajtó versenyt a magyarországi Kárpát Expressz nevű magazinműsor is figyelemmel kísérte, akárcsak a faluközpontban zajló többi programot.

Népzenétől és tánctól volt hangos a faluközpont

A szüreti felvonulás és kultúrműsor, valamint a hegyibabfőző-verseny régen kétnapos volt, tavaly óta viszont egy napba sűrítették a programot, mert a rövidebb, de eseményekben annál gazdagabb szüreti fesztivál mind a szervezők, mind a résztvevők számára megfelelőbbnek bizonyult.

Süteményt, bort, lángost és különböző termékeket kínáltak a faluközpontban, szólt a zene, a felvonuló csoportok pedig körtáncukkal szórakoztatták a közönséget.

A táncosokat idén is a bíró és a bíróné vezették, ezeket a szerepeket ezúttal a Csárdás fiatal tagjai, Kanizsai Gergely és Farkas Klaudia vállalták.

A Csárdáson és a Hajnalcsillag gyermektánccsoporton kívül itt volt az Alfalusi Ifjúsági Tánccsoport, a HMDK Verőce-Dráva menti megyei alapszervezetének táncegyüttese, valamint a Vukovári Magyarok Egyesületének kórusa. Ők voltak a fellépői a kultúrműsornak is, melyre a csúzai tűzoltóotthon udvarában felállított sátorban került sor.

A rendezvény legtávolabbi vendégei a Felvidékről érkeztek. Csúza és a szlovákiai Búcs között néhány éve áll fenn baráti kapcsolat, mely azóta több hasonló találkozót eredményezett. A búcsi vendégek között volt Karkó János, a település polgármestere is.

A műsor előtt Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, majd Obradović Ena, az eszéki magyar főkonzulátus gazdasági attaséja köszöntötték a vendégeket.

A hegyibabfőzés hagyománya a szőlőmunkákhoz kapcsolódik

A felvonulással és műsorral egy időben zajlott a hegyibabfőző-verseny is. Nem kérdés, hogy miért rendeznek Csúzán szüreti fesztivált, hiszen itt is, akárcsak a többi hegyaljai településen, a természeti adottságoknak köszönhetően mindig is szőlő- és bortermeléssel foglalkoztak az emberek. Ma is kiváló pincészetek működnek a faluban, amelyek minőségi boraikkal hazai és nemzetközi szinten is ismertté teszik Csúza nevét.

Az viszont kevésbé egyértelmű, hogy miért pont hegyibabfőző-versenyt rendeznek a program keretében.

Kováts Zsuzsanna, a Jókai Mór Kultúregyesület elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, a szőlőtermesztés időigényes, kézi munkát igénylő feladat. Az ültetvényeken dolgozó emberek régen a hegyibabot olyan cserépedényekben főzték, mint amilyenek a mostani versenyen is álltak a tűz mellett. A régiek a praktikussága miatt szerették, ugyanis az edényben nem kell kevergetni az ételt, így kevesebb odafigyelést igényel a használata, mintha bográcsban főztek volna.

– A főzőverseny egyik célja, hogy népszerűsítsük a cserépedényben való főzést – tudtuk meg Zsuzsannától.

Hozzátette, még mindig kevés azok száma, akik ebben a hagyományos edényben készítik el az ételt; idén összesen 24 csapat nevezett a versenyre, melynek a zsűri értékelése szerint a harmadik helyezettje a kopácsi Varga Tímea lett, a második legjobbnak a csúzai ifj. Kozár József főztjét választották, az idei aranyérmes hegyibabot pedig a szintén helyi Kurel Ágota készítette. A cserépedény-kategória legjobbja Farahó Zsolt lett Kopácsról.

Az eredményhirdetések után zenés mulatsággal folytatódott a bál. Először Kurel Goran, majd a kórógyi Aranycsárdás zenélt, a vendégek táncoltak, s közben lelophatták a táncparkett fölötti díszletbe rejtett apró ajándékokat. De ha a csőszök – a helyi tánccsoport tagjai – elkapták őket, a bíró és a bíróné „büntetést” szabott ki rájuk.

Ez is egy régi szüreti hagyomány Csúzán, akárcsak a néptáncosok felvonulása. Hogy pontosan milyen régóta is tartanak szüreti mulatságot a faluban, arról Kováts Zsuzsanna egy fényképe árulkodik, melyen az 1920-as dátum szerepel. A csúzaiak a hosszú idő alatt valamilyen formában mindig megünnepelték a szüret végét. Remélhetőleg még sokáig tartják magukat ehhez a szép szokáshoz.

A rendezvényt a zágrábi Kisebbségi Tanács, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here