Tőkés: az EU érzéketlen volt délen

0
87
TUkes616_fill_616x306

Európa ignoráns és érzéketlen volt az észak-afrikai országokkal szemben – jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a totalitárius rendszerekről szóló közmeghallgatás után. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a nyugat-európaiaknak nincs elég információjuk arról, hogy mi is történt Kelet-Európában a II. világháború után.

A nyugat-európaiak is elismerik, hogy az 1945 után kialakult békés demokráciák lakóinak nincs pontos képük arról, hogy mit éltek át a II. világháború után szovjet befolyás alá került országok állampolgárai, illetve korábban több nyugat-európai állam lakói is. Legalábbis ez derült ki a totalitárius rendszerek mai megítéléséről tartott európai parlamenti közmeghallgatáson, ahol az EP kulturális bizottságának német elnöke azt mondta, ő személy szerint csak 2005-ben fogta fel igazán, hogy milyen is volt az élet 1945-1989 között a kelet-európai országokban.

Doris Pack felidézte, az EU 2004-es bővítése után, főként az új tagállamok szorgalmazására az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amely kimondta, a II. világháborút lezáró béke csak a kontinens egyik részében hozott valódi békét, „a berlini fal túlsó oldalára került országok diktatúrába kényszerültek”. Az önkritikus véleménnyel több nyugat-európai ország EP-képviselője is egyetértett, és többen hangsúlyozták, a jövőkép kialakításához fontos a múlt pontos ismerete.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az Európai Parlament alelnöke is, aki szerint a mai fiatalok nem értik, hogy mit jelentett a 60-70-es években az NDK-ban, vagy Romániában élni. De ugyanide sorolta Franco Spanyolországát, és Salazar Portugáliáját is. „Ennek a fele sem tréfa, hiszen nemcsak a fiatalok, de még az EP-képviselők sem értik ezt” – fogalmazott Tőkés László, aki igyekezett a diktatúrák megítélését az aktuális eseményekkel párhuzamba állítani.

A BruxInfo kérdésére a romániai magyar politikus azt mondta, „Európa épp olyan ignoráns és érzéketlen volt az elmúlt években az észak-afrikai országokkal szemben, mint a Nyugat annak idején Kelet-Európával szemben”. Tőkés László szerint az EU, és korábban az Európai Közösség egyszerűen nem akart arról tudomást venni, hogy a szomszédságában diktatúrák működnek.

Hozzátette, hogy a múltat nem lehet a szőnyeg alá söpörni, és minél előbb meg kell nyitni a titkosszolgálati levéltárakat. „Melyik posztkommunista országnak áll érdekében szembenéznie múltjával?” – tette fel a kérdést Tőkés László.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a magyar uniós elnökség Lengyelországgal közösen készít egy értékelést a diktatúrák megítéléséről. Rétvári Bence azt mondta, az elnökségi periódus végére kész lesz a papír, a következő, lengyel elnökség alatt pedig tanácsi konklúziókat fogadhatnak el róla a tagállamok. A politikus különböző uniós tájékoztató programok elindítását is sürgette azzal a céllal, hogy „elriasszák a fiatalokat ezektől az eszméktől”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here