Tíz éve a horvátországi magyar iskolák szolgálatában

0
335
Varga Erna magyar tanügyi főtanácsost a horvátországi magyar iskolaügyért és az ifjabb generációk oktatása-nevelése érdekében kifejtett odaadó munkája elismeréseként Áder János magyar köztársasági elnök 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Az elismerést De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzultól vette át.

Az elmúlt években igen sok változás történt nem csak a horvátországi iskolarendszerben, de az itteni kisebbségi oktatásban is. Megalakult a magyar szakos tanárok, tanítók, anyanyelvápolók és osztálytanítók megyei szintű szaktanácsa, a diákok magyar nyelvből is érettségizhetnek, kétnyelvű lett az iskolai dokumentáció, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnak a diákok. Mindez csak egy része annak, amiről Varga Erna magyar tanügyi főtanácsos eredményként be tud számolni, aki külön kihangsúlyozta, hogy mindezekben nagy szerepük volt a horvátországi magyar pedagógusoknak is, akik hozzáállásukkal, munkájukkal segítették.

A magyar tanügyi tanácsos/szakfelügyelő hiányát különösen az ún. békés reintegráció, 1997 idején éreztük, hiszen ekkor kezdhettek el ismét működni magyar tannyelvű iskoláink. Az illetékes szervek többször is kiírták a pályázatot az akkori utolsó magyar tanügyi tanácsosnak a kilencvenes évek közepe táján történt nyugállományba vonulása után, ki is neveztek embereket, de – csak az illetékesek által ismert okokból – egyikük sem kezdhette meg munkáját.
Varga Erna, az eszéki HMOM központ iskolapedagógusa 2005 szeptemberében kapta meg a kinevezéséről szóló dokumentumot, és azóta ő tölti be a magyar tanügyi tanácsosi posztot.
– Az elmúlt években igen sok változás történt nemcsak a horvátországi iskolarendszerben, de a kisebbségi iskoláknál, a kisebbségi oktatásban is – mondja Varga Erna, hozzátéve, hogy az első hónapokban a törvényekkel, szabályzatokkal ismerkedett. Ebben a kezdeti időszakban kijelölt mentorok segítették munkáját. Megemlítette, hogy mindebben nagy szerepe volt az Oktatási Minisztérium nemzeti kisebbségekkel foglalkozó közigazgatási osztályával (Uprava za nacionalne manjine) való jó együttműködésnek is.
– Rendszeresek voltak a megbeszéléseink a kijelölt helyettes államtitkárral, amelyeken egyeztetni tudtunk és megbeszéltük az aktuális problémákat, illetve a teendőket – mondja a tanügyi tanácsos.
Kinevezése kezdeti időszakában sorra látogatta a magyar tannyelvű iskolákat és az ún. anyanyelvápoló tanárokat. Az iskolák általános helyzetét, a törvények betartását, illetve a kisebbségi jogok érvényesülését kísérte figyelemmel. A fakultatív magyaróráknál, vagyis az anyanyelvápolásnál pedig az iskola együttműködése a kisebbségekkel, a tanítók végzettsége és az oktatók munkája állt a jelentések középpontjában.
Az eredmények között említette, hogy 2006-ban megalakulhatott a magyar szakos tanárok, tanítók, anyanyelvápolók és osztálytanítók megyei szintű szaktanácsa, Pasza Árpád vezetésével. Az első feladatuk az volt, hogy átnézzék és megvitassák a magyar nyelv és irodalom kerettantervét.
Időközben az Oktatási Minisztérium, az új törvény értelmében, elrendelte, hogy készítsék el az új kerettanterveket az általános és középiskolák számára magyar nyelv és irodalomból (ez a tanterv négy évvel később a horvát hivatalos lapban, 2010-ben jelent meg), valamint a kiegészítő tanterveket történelemből, földrajzból, képzőművészetből és ének-zenéből. Az általános iskolában össze kellett hangolni az anyanyelvet az ún. horvát oktatási standarddal, másrészt pedig elkezdődtek a központi érettségit előkészítő felmérések, s ehhez új kerettantervre volt szükség.
– Míg az anyanyelvnél nem jelentettek problémát a kerettantervek, a kiegészítő tanterveknél ez annál inkább gondot okozott. Ami minket, magyarokat illeti, minden probléma nélkül össze tudtunk dolgozni a kiegészítő tervek elbírálóival, akik kedvezően értékelték a terveket. Hogy mi volt az oka, hogy pár évvel ezelőtt újraírták őket, nem tudom. Mindenesetre ezúttal is pozitív értékelést kaptunk, habár a mai napig nem jelent meg hivataosan a szóban forgó kiegészítő kerettanterv. Ami az anyanyelvápolást illeti, ugyanúgy, mint az előzőeknél, már 2006-ban megszületett a kerettanterv, de sajnos szintén nem jelent meg. 2014-ben a kollégák kérésére még egyszer átdolgoztuk ugyanezt, s elküldtük a Pedagógiai Intézetbe, illetve az Oktatási Minisztériumba. Most az illetékesek visszajelzését várjuk – fejtette ki Varga Erna.
A központi érettségi bevezetése kapcsán nagy előrelépésnek nevezte azt is, hogy magyar középiskolásaink kötelező tantárgyként magyar nyelv és irodalomból is érettségizhetnek, valamint anyanyelven tehetik le a vizsgát a választott tantárgyakból is. Ugyancsak nagy jelentőségű az Oktatási Minisztérium 2007-ben indított tankönyvfordítási programja, melynek köszönhetően ma már magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatnak diákjaink.
Kifejtette azt is, hogy az anyanyelvű oktatást segíti az is, hogy a minisztérium kérésükre engedélyezte a magyarországi tankönyvek használatát, valamint lehetőséget kaptak új tankönyvek, kézikönyvek írására is.
– Az első kiegészítő tankönyv idén jelent meg zenei nevelésből az általános iskola alsó osztályai számára a pedagógusfórum kiadásában, magyarországi támogatásból. Kiegészítő ének-zenei kerettantervünknek az oktatási minisztériumban is nagyon jó visszhangja volt, és külön kiemelték Ognjenović Zsuzsanna kolléganő szakmai hozzáértését. A többi tantárgyból is szorgalmazzák a kiegészítő tankönyvek írását, most már csak a jóváhagyásra várunk – mondja a főtanácsos.
A tanügyi tanácsos munkáját dicséri az is, hogy mára már az általános és középiskolákban kétnyelvű naplók, anyakönyvek (törzskönyvek), bizonyítványok állnak az ott tanítók rendelkezésére, valamint a minisztérium honlapjáról kétnyelvű formanyomtatványokat is letölthetnek az iskolák.
Pedagógusaink oktató-nevelő munkáját pedig azzal az évi 4-5 szakmai továbbképzéssel segíti, amelyeket az eszéki Pedagógiai Intézet a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumával közösen szervez elismert hazai és Kárpát-medencei előadók közreműködésével.
Az eredmények számbavétele közben szólt arról is, hogy két évvel ezelőtt kezdték meg magyar nyelvből és irodalomból a szakvizsgáztatást. Ez idáig hatan tettek szakvizsgát. A vizsgáztatás a Vörösmarti Általános Iskolában történik.
A magyar tanügyi főtanácsos szerint mindezek nem valósulhattak volna meg a horvátországi magyar pedagógusok hozzáállása, segítsége, támogatása nélkül.
– Mindenki érezte, hogy mennyire fontosak számunkra, horvátországi magyarok számára a új kerettantervek, a központi érettségi, a tankönyvek, illetve a dokumentáció lefordítása, tanulóink felkészítése mind az általános, mind a középiskolában, hogy aztán a felsőoktatásban is megállhassák a helyüket. Mindezt a továbbképzéseken való nagyszámú részvételük is alátámasztotta – tette még hozzá Varga Erna.
Lehetőségeink tehát, mint mondja, adottak, az anyanyelven történő oktatásra, tanulásra minden támogatást megkapunk Horvátországtól és anyaországunktól is, éljünk hát ezzel a lehetőséggel, mert megmaradásunk alapfeltétele az anyanyelv megőrzése.

 

{fcomments}