Összefogás a Kárpát-medencei magyar borvidékek és borkultúra fejlesztéséért

0
187

Magyarországi és határon túli magyar borászok erősítették meg együttműködési szándékukat múlt szombaton Budapesten, amikor aláírták a II. Kárpát-medencei Borszerződést a borvidékek és a borkultúra fejlesztése céljából. Az aláírók közt volt Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is. 2018. január 20-a nem csak a II. Borszerződés aláírása miatt lehet fontos fordulópont a Kárpát-medence magyar borászai, borvidékei számára, tizenkét alapító taggal ugyanis létrejött a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete is, akik között a csúzai Pinkert Krisztina is ott van.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a határon inneni és túli borászok közötti együttműködés első eredményei már mutatkoznak, de jól működő hálózatok szükségesek a magyar borkultúra határokon átívelő, Kárpát-medencei fejlődéséhez.

Aláhúzta: az elmúlt másfél-két évben már támogatás is járult az elképzelésekhez. Százas nagyságrendben kaptak határon túli borászok több millió forintot fejlesztésekre. Ha a kormány folytathatja munkáját a választások után, a 100 millió forintos nagyságrendből a milliárdosba léphetnek át e téren – jegyezte meg az államtitkár.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a szerződés – amelyet a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a magyar Országgyűlés, a kormány és Budafok-Tétény Önkormányzatának képviselői láttak el kézjegyükkel – lehetővé teszi, hogy a magyar borászat fejlődését szívükön viselők közösen munkálkodjanak a Kárpát-medencében. – Becslések szerint egymillió hektárnyi szőlőterületre terjed ki a magyar borászok tevékenysége, e terület nagy része válhat a feltámadó Kárpát-medencei magyar nagy borrégió részévé. Ez a borrégió nemzetközi tekintetben is verhetetlen lesz, ha az innen származó magyar borokat Kárpát-medenceiként tudjuk megjeleníteni. Ez nem revizionizmus, hanem csak leírása egy borászati nagy régiónak, amely segítheti a sikeres gazdálkodást – mondta.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medencei borszerződés fontos nyilatkozat arról, hogy a magyar állam gondol a határon túli magyar borászokra is, és fontosnak tartja fejlődésük támogatását. Emellett pedig fontos bizonyítéka és kerete az összetartozás erősítésének.

Megalakult a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete

A borszerződés aláírása mellett az is egy fontos fordulópontja lehet a Kárpát-medence magyar borászai, borvidékei számára, hogy ezen a napon tizenkét alapító taggal megalakult a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete is, melynek célja a Magyarország államhatárain kívül eső magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó szakmai közösségeknek a fejlesztése, az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése.

Az egyesület alapító tagjai a határ túloldalára került egykori magyar borvidékek borászai. Az alapító okiratot Pinkert Krisztina drávaszögi (csúzai) magyar borász is aláírta, aki lapunknak elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy felkérték, és hogy egy ilyen jelentős egyesület tagja lehet. Igyekszik rászolgálni a bizalomra. Szavai szerint kiváló lehetőség ez drávaszögi borrégiónk magyar borászai megerősödése és fejlődése szempontjából. Az egyesület működéséről folyamatosan tájékoztatja majd a helyi borászokat.

Pinkert Krisztina aláírja a borszerződést

A borszervezet tagjai a szőlő- és borkultúrára a magyarság megmaradásának egyik fontos eszközeként tekintenek, ennek érdekében szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatokat a Kárpát-medence borászai és borkedvelő közösségei között, tekintet nélkül az államhatárokra. Mindehhez elengedhetetlennek tartják a szigorúan vett szakmai fejlesztéseken felül gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási eszközök bevonását. Úgy vélik, hogy a Kárpát-medence borvidékeinek, borászati vállalkozásainak megerősödése, önfenntartóvá válása erősíti a lokálpatriotizmust, a magyar identitást, elősegíti a külhoni magyarság életerejét és önbecsülését.

A borászegyesület alapítói és az eseményen résztvevő vendégek a rendezvény zárásaként kézjegyükkel látták el a II. Kárpát-medencei Borszerződést. (mti/mt)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here