Nyilvánosságra hozták a legújabb PISA-felmérések eredményeit

0
135
PISA

A magyar diákok a középmezőnyben végeztek, a horvátok átlagon alul teljesítettek

A PISA (Programme for Inter-nation Student Assesment) a fejlett országokat tömörítő OECD (Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet) megbízásából készített felméréssorozat, amely a tizenöt éves diákok olvasási-szövegértési készségei mellett a matematikai és természettudományos kompetenciájukat méri. Vagyis a feladatsorok nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a középiskolások tudják-e gyakorlatban alkalmazni a tanultakat, megfelelnek-e felnőttként a munkaerőpiac elvárásainak. A vizsgálatot háromévente ismétlik meg, magyar tanulók először 2000-ben, a horvátok 2006-ban töltötték ki a tesztet – bár a PISA az OECD kezdeményezésére indult, ma már nem csupán a tagállamok vesznek részt benne, 2009-ben összesen 65 ország vett részt a felmérésben.

Sanghaj, Dél-Korea és Finnország: a legjobbak

Először vett részt a felmérésben Kína sanghaji körzete, de azonnal lekörözte az összes többi vizsgált országot matematikából, szövegértésből és természettudományból is – a sanghaji 15 évesek 25 százaléka képes megoldani komplex matematikai problémákat, míg ez az arány az OECD országaiban csak három százalék. Az előző PISA-kutatáshoz hasonlóan ismét az élmezőnyben végeztek matematikából a szingapúri (562 pont), a hongkongi (555 pont) és a taipei (543 pont) diákok, szövegértésből pedig a dél-koreai (539 pont) és a finn tanulók (536 pont) szereztek dobogós helyezést.

A természettudományos kompetenciát vizsgáló teszten is ezeknek az országoknak a középiskolásai szerezték a legtöbb pontot, az élen Sanghaj (575 pont), Finnország (554 pont) és Hongkong (549 pont) végzett.

Az átlageredmény alapján a legjobbak között szerepel Sanghaj, Korea, Japán, Svájc, Hollandia, Kanada és Új-Zéland is, a középmezőnybe pedig Magyarország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Dánia, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Svédország és Írország tartozik. Átlagon alul teljesített viszont Horvátország, de hozzá hasonló eredményeket ért el Olaszország, Spanyolország, Portugália, Oroszország, Görögország, Bulgária, Románia és Szerbia is.

Az iskola vezetése és a tanár szakmai elismertsége is fontos

Az elmúlt években komoly kutatásokat végzett az OECD annak érdekében, hogy megtudja, mi lehet a PISA-felméréseken kiemelkedően sikeres országok titka. A vizsgálatok kimutattak néhány közös jellemzőt: ilyen például az iskoláknak nyújtott pedagógiai szabadság és önállóság, valamint a szigorú külső ellenőrzési rendszer kombinálása. Odafigyelnek a tanári szakmába való bekerülésre, a pedagógusok felkészítésére szánt forrásokat nem engedik elfolyni más területekre.

Ezek az országok mind felismerték az iskolavezetés minőségének fontosságát is, így sokat foglalkoznak a megfelelő igazgatók kiválasztásával és felkészítésével. A dél-koreai kiemelkedő eredmények valószínűleg annak is köszönhetők, hogy a diákok nagyon sok időt töltenek tanulással, az iskola után magániskolába, magántanárokhoz járnak. A finnek esetében pedig elsősorban a tanári szakma elismertségét és a tanárokkal szembeni bizalom magas szintjét kell kiemelni.

Lányok és fiúk: ki teljesít jobban?

Egyre kevesebbet olvasnak a tizenöt éves fiúk: a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lányok szövegértési eredménye messze megelőzi a fiúkét, átlagosan harminckilenc ponttal szereztek többet a teszten. A nemek közötti különbség 2000 óta nem csökkent, Svédországban, Portugáliában és Franciaországban pedig még nőtt is az utóbbi években.

Más a helyzet a matematikai készségekkel, ezen a téren egyértelműen a fiúk a jobbak, átlagosan tizenkét ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a lányok. A különbség a természettudományos területen a legkisebb a két nem között, a lányok 4,4 százaléka, a fiúknak pedig 3,8 százaléka teljesített kiemelkedően mindhárom teszten.

A magyar diákok a középmezőnyben végeztek, a horvátok átlagon alul teljesítettek

A PISA (Programme for Inter-nation Student Assesment) a fejlett országokat tömörítő OECD (Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet) megbízásából készített felméréssorozat, amely a tizenöt éves diákok olvasási-szövegértési készségei mellett a matematikai és természettudományos kompetenciájukat méri. Vagyis a feladatsorok nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a középiskolások tudják-e gyakorlatban alkalmazni a tanultakat, megfelelnek-e felnőttként a munkaerőpiac elvárásainak. A vizsgálatot háromévente ismétlik meg, magyar tanulók először 2000-ben, a horvátok 2006-ban töltötték ki a tesztet – bár a PISA az OECD kezdeményezésére indult, ma már nem csupán a tagállamok vesznek részt benne, 2009-ben összesen 65 ország vett részt a felmérésben.

Sanghaj, Dél-Korea és Finnország: a legjobbak

Először vett részt a felmérésben Kína sanghaji körzete, de azonnal lekörözte az összes többi vizsgált országot matematikából, szövegértésből és természettudományból is – a sanghaji 15 évesek 25 százaléka képes megoldani komplex matematikai problémákat, míg ez az arány az OECD országaiban csak három százalék. Az előző PISA-kutatáshoz hasonlóan ismét az élmezőnyben végeztek matematikából a szingapúri (562 pont), a hongkongi (555 pont) és a taipei (543 pont) diákok, szövegértésből pedig a dél-koreai (539 pont) és a finn tanulók (536 pont) szereztek dobogós helyezést.

A természettudományos kompetenciát vizsgáló teszten is ezeknek az országoknak a középiskolásai szerezték a legtöbb pontot, az élen Sanghaj (575 pont), Finnország (554 pont) és Hongkong (549 pont) végzett.

Az átlageredmény alapján a legjobbak között szerepel Sanghaj, Korea, Japán, Svájc, Hollandia, Kanada és Új-Zéland is, a középmezőnybe pedig Magyarország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Dánia, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Svédország és Írország tartozik. Átlagon alul teljesített viszont Horvátország, de hozzá hasonló eredményeket ért el Olaszország, Spanyolország, Portugália, Oroszország, Görögország, Bulgária, Románia és Szerbia is.

Az iskola vezetése és a tanár szakmai elismertsége is fontos

Az elmúlt években komoly kutatásokat végzett az OECD annak érdekében, hogy megtudja, mi lehet a PISA-felméréseken kiemelkedően sikeres országok titka. A vizsgálatok kimutattak néhány közös jellemzőt: ilyen például az iskoláknak nyújtott pedagógiai szabadság és önállóság, valamint a szigorú külső ellenőrzési rendszer kombinálása. Odafigyelnek a tanári szakmába való bekerülésre, a pedagógusok felkészítésére szánt forrásokat nem engedik elfolyni más területekre.

Ezek az országok mind felismerték az iskolavezetés minőségének fontosságát is, így sokat foglalkoznak a megfelelő igazgatók kiválasztásával és felkészítésével. A dél-koreai kiemelkedő eredmények valószínűleg annak is köszönhetők, hogy a diákok nagyon sok időt töltenek tanulással, az iskola után magániskolába, magántanárokhoz járnak. A finnek esetében pedig elsősorban a tanári szakma elismertségét és a tanárokkal szembeni bizalom magas szintjét kell kiemelni.

Lányok és fiúk: ki teljesít jobban?

Egyre kevesebbet olvasnak a tizenöt éves fiúk: a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lányok szövegértési eredménye messze megelőzi a fiúkét, átlagosan harminckilenc ponttal szereztek többet a teszten. A nemek közötti különbség 2000 óta nem csökkent, Svédországban, Portugáliában és Franciaországban pedig még nőtt is az utóbbi években.

Más a helyzet a matematikai készségekkel, ezen a téren egyértelműen a fiúk a jobbak, átlagosan tizenkét ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a lányok. A különbség a természettudományos területen a legkisebb a két nem között, a lányok 4,4 százaléka, a fiúknak pedig 3,8 százaléka teljesített kiemelkedően mindhárom teszten.

Forrás: PISA 2009 Összefoglaló jelentés

 

PISA-copy2

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here