Méltóképpen megünnepeltük a magyar kultúra napját

488

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) szervezésében Pélmonostoron került sor központi ünnepségre a magyar kultúra napja alkalmából. Ezen a rendezvényen adták át a HMDK által alapított kitüntetéseket is. Ács Gedeon életműdíjban részesült Lábadiné Kedves Klára, dr. Lábadi Károly, Jakab Sándor és Pirityiné Szabó Judit.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából nemzeti himnuszunk megszületésére emlékezünk. 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte költeményét, a magyar nemzet legszebb imádságát, amelyet minden magyar ember elérzékenyülve énekel napjainkban is. A pélmonostori ünnepi összeállítással – a néphimnuszokkal, versekkel, népdalcsokrokkal, zeneszámokkal – a himnusz születésének, évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének szenteltünk nagyobb figyelmet. A közös ünneplésben az újbezdáni Szivárvány Népdalkör, a Kopácsi Alkalmi Zenekar, a HMDK csúzai Csárdás együttes táncosai (Fica János és Kornélia) és Molnár Ljubić Mónika is részt vett szavalatával. A műsort Facskó Mónika vezette.

Jankovics Róbert, a HMDK elnöke ünnepi köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy magyar közösségeinkben a jövőben is ünnep lehessen kultúránk napja. Mint mondta, magyar kultúránkat tovább kell adnunk az utánunk következő nemzedéknek, és gyermekeinket is úgy kell neveljük, hogy nemzeti hovatartozásukat büszkén vállalják, vigyék tovább és ápolják hagyományainkat, és utódaikat majd ők is magyar iskolába járassák.

„Időnként pedig fontos tudatosítanunk, hogy igenis számon és tiszteletben tartjuk azokat, akik kis közösségünkért fáradhatatlanul dolgoznak. Ezért a HMDK még 1997-ben a Vinkovciban tartott közgyűlésén megalapította az Ács Gedeon Életműdíjat, amelyet azoknak ítélünk oda, akik kiemelkedően sokat tesznek/tettek a horvátországi magyarságért. A mai nap pedig kiváló alkalom arra, hogy a díjakat átnyújtsuk” – fogalmazott a HMDK elnöke.

Négyen kaptak Ács Gedeon Életműdíjat

Legutóbbi elnökségi ülésén a szervezet vezetősége úgy döntött, hogy az idei évben a Drávaszög népéletének és folklórjának lelkes kutatóit, Lábadiné Kedves Klárát és dr. Lábadi Károlyt, a HMDK volt elnökét, tiszteletbeli elnökét, Jakab Sándort, valamint a horvátországi magyarságot sok éve támogató barátunkat, Pirityiné Szabó Juditot, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjét tünteti ki Ács Gedeon Életműdíjjal.

A méltatások után Jankovics Róbert nyújtotta át a jelenlévő díjazottaknak a plakettet Ács Gedeon arcmásával. Lábadiné Kedves Klára és Jakab Sándor egészségi állapota miatt nem lehetett jelen az eseményen.

Pirityiné Szabó Judit asszony meghatódva köszönte meg a figyelmességet, felidézte, hogy a horvátországi magyarokkal volt a menekülttáborokban is,  de azokban a nagyon szép pillanatokban is, amikor az újjáépítés elkezdődhetett.

– Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik az első projekteket indíthatták el a magyar kormány támogatásával. A nehézségek ellenére is nagyon szép volt, és azt gondolom, hogy ezeknek az alapjain tudunk ma is építkezni. Abban bízom, hogy ezekben az új intézményekben, a felújított templomokban mind a Vajdaságban, mind itt, Horvátországban is hosszú-hosszú évtizedekig magyar élet folyik. Ehhez kívánom a magyar kultúra napján Isten áldását mindannyiuknak – mondta Pirityiné Szabó Judit.

A jeles ünnepen többek között jelen volt Magyar József zágrábi magyar nagykövet, De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul és Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Jakab Sándor

Gazdag közéleti tevékenysége a rendszerváltás után kezdődött. Átlagon felüli szervező-, tárgyaló- és kapcsolatteremtő képességét, meggyőző erejét a háború sújtotta horvátországi magyarság szolgálatába állította. A HMSZ Ideiglenes Elnökségét sikerült elismertetnie a horvátországi magyarság érdekvédelmi és érdekképviseleti szerveként 1991-92-ben. 1993-ban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alapító tagja és alelnöke, majd pedig 1995-től 1999-ig a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. A HMDK egyik vezetőjeként és a horvát szábor tagjaként sokat tett azért, hogy a horvátországi magyarság kollektív jogai érvényesüljenek, hogy a visszaintegrált területeken megkezdődjön a művelődési házak és templomok újjáépítése, hogy felépüljön Eszéken a magyar iskolaközpont.
Több éven keresztül volt a HMDK ügyvezető elnöke. 2009-től 2017-ig a szervezet elnökeként dolgozott, egy hónapja pedig, lemondása után a HMDK tiszteletbeli elnökévé választották. Nevéhez fűződik a HMDK Gazdaságfejlesztési Programjának elkészítése.
2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztkeresztje polgári tagozatával tüntették ki.

Lábadiné Kedves Klára

A drávaszögi Keskenyerdőpusztán született. Gyermekkorát Várdarócon töltötte. Valószínűleg a szülői példa és a gyermekek közelsége, szeretete tette természetessé számára, hogy a szabadkai tanítóképzőben, majd az újvidéki Magyar Tanszéken tanuljon tovább. Pályafutását a laskói általános iskolában kezdte, ahol magyartanár volt 1991-ig. A tanítás mellett szívesen kutatta a gyermekélettel kapcsolatos műfajokat, népdalokat, népballadákat gyűjtött, amelyeket a laskói iskolában működő Sztárai Mihály Önképzőkör tagjaival is megtanított.
A szülőföldet sohasem akarta elhagyni, a háborús viszonyok mégis menekülésre kényszerítették. Az anyaországban nem sikerült magyartanárként elhelyezkednie, de továbbra is minden szabad idejében visszatért kedvenc néprajzi témáihoz. Gyűjtéseit, kutatómunkáinak eredményeit számos kötetben jelentette meg Ördög a Drávaszögben, Napfény volt a ringatója, Daróc könyve és Virágnevetőcske címmel.
Többéves kutatómunka eredményeként készítette el összefoglalását a Kárpát-medence reformátussága előtt is jól ismert bibliás énekszerzőről, a kopácsi Borkó Juliánnáról, amelyet tavaly a HMDK a reformáció 500. évfordulójára jelentetett meg.

Dr. Lábadi Károly

Lábadi Károly a Bácskaságban, Bácsgyulafalván született 1950-ben, ahol elemi iskolai tanulmányait kezdte, majd Szabadkán folytatta. Egyetemi tanulmányait Újvidéken, Pécsett majd Debrecenben végezte, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1997-ben néprajztudományból summa cum laude minősítéssel PhD-fokozatot szerzett, majd Zágrábban 2006-ban DSc akadémiai doktori fokozatot kapott humán tudományterületről, néprajztudományból.
1971-ben került a Drávaszögbe. Azóta választott szülőföldje lett, s kutatásainak legfőbb színtere. Neki köszönhető, hogy a Drávaszög és magyarsága a népélet, a művelődés- és egyháztörténet tekintetében a Kárpát-medence egyik legjobban feltárt kistája lett. Hatalmas értéket tett le a horvátországi és az egyetemes magyarság szellemi asztalára.
Tevékenységének eredményeként tudományos alapossággal megírt könyvekben, több tucatnyi tanulmányban, ezernél több kis lélegzetű cikkben tárta fel és népszerűsítette azokat az értékeket, melyek az egyre fogyatkozó horvátországi, drávaszögi magyarság megmaradásához nélkülözhetetlenek, mert a múlt általa feltárt ismerete nélkül lehetetlen az identitástudatot megőrizni.

Pirityiné Szabó Judit

Oroszlányban (Magyarország) született. Végzettsége szerint történelem szakos tanár, népművelő, könyvtáros.
A Miniszterelnöki Hivatalba 1990-be került, ahol a Határon Túli Magyarok Titkársága csoportvezetőjeként az egykori Jugoszlávia területén élő magyarság szervezeteivel való kapcsolattartással bízták meg.
Ezt a munkát átmenetinek tekintette. Később az egymás után történő események miatt mindinkább belemerült a munkába, és az elköteleződés, a személyes kapcsolatok úgy alakultak, hogy máig a közösségmegtartás elkötelezettjeként dolgozik. A Titkárság később külön hivatallá vált, ahol 2003-ig dolgozott. Majd 2010-től újra a nemzetpolitikai titkárságon folytathatta a megkezdett munkáját.
1990-ben kezdődött a horvátországi magyarsággal máig is tartó „viszonya”. Ő volt az, aki a legnehezebb időkben is mellettünk állt, segített bennünket a megpróbáltatásainkban, nehézségeink leküzdésében. Velünk volt, amikor mindenki hátat fordított nekünk, velünk volt újbóli talpra állásunkkor, és velünk van most is, az építkezés, a fejlődés időszakában is.

 

Az ünnepséget megelőzően Szloboda János halála 20. évfordulóján pélmonostori síremléke előtt emlékeztek rá. Jankovics Róbert idézte föl a magyar fiatalok érvényesülését szívvel-lélekkel támogató pedagógus, HMSZ-vezető, HMDK-alapító életútját, tevékenységét. Majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúját.