Megemlékezés és faültetés az összetartozás jegyében

0
71

Június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Erről a napról emlékeztek meg a múlt vasárnap Csúzán.

Az első világháborút követő trianoni békediktátum mérhetetlen szigorral sújtott le a magyar nemzetre. A magyarság jelentős része az ország határain kívül rekedt. Erről a tragikus történelmi eseményről emlékeztek meg a hétvégén a csúzaiak és vendégeik, hangsúlyozva az összetartozást is.

Az emlékműsor az első világháborúban elesett csúzai katonák emléktáblájánál Andócsi János HMDK-alelnök beszédével és gyertyagyújtással kezdődött, majd pedig faültetéssel folytatódott a templomdombon, amit a Jókai Mór Kultúregyesület és a Csárdás tánccsoport alkalmi műsora követett a tűzoltóotthon udvarán gyújtott tábortűz mellett. Az eseményre a helyi szervezetek meghívására a Kárpát-medence más részeiből is érkeztek vendégek, akik felszólalásaikkal tették még ünnepélyesebbé a rendezvényt.

Őri László, Pécs alpolgármestere köszöntőjében az összetartozás szükségességéről és a fiatalok együttműködéséről beszélt, mert ők építik a jövőt, és fontos, hogy a jövő generációi is tudják, mi az, ami összeköti őket. De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul elmondta, hogy közel száz év után Magyarországnak egy olyan polgári kormánya van, mely számára fontos a határain kívül élő magyarok sorsa, és ezért tesz is. Szarapka Ede, a vajdasági Kispiac polgármestere is szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy a drávaszögiek és a vajdaságiak talán még inkább érzik Trianon súlyát, hiszen a két terület hosszabb ideig alkotott egy egységet, és frissebbek a sebek. László Gábor, a felvidéki Nagymad község polgármestere arról beszélt, hogy ez a nap gyásznap magyarságunk számára, és fontos, hogy erről méltóképpen megemlékezzünk. Csúza testvértelepülése, a magyarországi Egerág polgármestere, Hegyi Győző a magyarság és a magyar vér megmaradásának fontosságát ecsetelte beszédében.

Az eseményt a falu szervezetei közösen rendezték meg, ami szintén az összetartozást szimbolizálja, ahogy a faültetés is. A templomdombon elültetett két ginko is jelképes, ugyanis ez a világon ma élő egyik legősibb faj, mely akár ezer évig is élhet a legmostohább körülmények között is.

– Mindig is nagyon fontos volt számunkra, hogy méltó módon megemlékezzünk a magyarság sorsát meghatározó történelmi eseményekről, legyenek azok örömteliek vagy szomorúak. Nagy öröm számunkra, hogy a mai rendezvényre Kárpát-medencei testvéreink társaságában keríthettünk sort, hiszen vannak vendégeink az anyaországból, a Vajdaságból és a Felvidékről is – mondta Hordósi Dániel, az esemény főszervezője.

A megemlékezést tábortűz zárta, amihez a faluban állított és a rendezvény előtt pár nappal kitáncolt májusfákat használták fel.

Az esemény fő támogatója a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége volt, melynek ügyvezető elnöke, Matijević Olivér is jelen volt a rendezvényen.