Még mindig nyitott Tito hagyatékának sorsa

0
115
tito-jovanka12_titoville2_540px

A néhai jugoszláv államfő nemcsak egy feszültségekkel teli, soknemzetiségű államot, hanem jelentős anyagi, illetve tárgyi vagyont is hagyott maga után. A szocialista vezető vagyonát mind a mai napig a belgrádi központi bankban őrzik, méghozzá hét lakat alatt.

Titónak a hidegháború alatt sikerült megőriznie függetlenségét azáltal, hogy hintapolitikát folytatott a szovjet és a nyugati tömb között, ezzel elkerülve, hogy bármelyik oldal befolyása alá kerüljön országa. Ilyen megfontolásból mindkét tömbbel jó viszonyt alakított ki, és ennek minden előnyét ki is használta. Az 50-es években Nasszer egyiptomi elnökkel, illetve Nehruval, India miniszterelnökével Tito megalapította az el nem kötelezett államok szövetségét, hogy pártatlanságát még inkább hangsúlyozza. Ettől fogva kezdődött csak igazán a Broz család vagyonának gyarapodása, ugyanis az állami vagyonon kívül jelentős egyéb forrásokhoz is hozzájutott. Tito ettől kezdve bejárta a világot, és mindenhonnét értékes ajándékokkal gazdagodva tért haza. Ennek köszönhetően a Brijuni(Brioni)-szigeteken található rezidenciája az idők során valóságos állatkerté alakult át, a világ különböző részeiből érkezett, néha igen különleges ajándékoknak köszönhetően. Egy alkalommal például Indiából egy elefántpárt kapott és itt helyezett el, vannak itt emellett afrikai antilopok, zebrák, lámák és sok más egyéb állat. Persze feltehetően nem az állatkert az, ami leszármazottait leginkább érdekli a, hanem az, amit a belgrádi bank páncélszekrényei rejtenek. Egyes feltételezések szerint több millió dollár értékű műkincs, arany illetve készpénz rejlik a páncélteremben, amelynek felnyitása ez idáig tilos volt.  A közelmúltban azonban Szerbia elnöke, Tomislav Nikolić rendelkezett a titói vagyon sorsa felől, mégpedig a hozzátartozók javára. Az örökségre a diktátor még életben levő felesége, Jovanka, illetve gyermekei: Žarko Leon, Aleksandar-Mišo, Zlatica és Hinko, valamint több unokája is igényt tart. Nikolić rendelkezése alapján mindannyian jogosultak a hagyatékra. Azonban ez még koránt sem jelent semmi biztosat, minthogy egy belgrádi bíróság még 1989-ben határozott a hagyaték szétosztásáról. Az ítéletet azonban megsemmisítette az alkotmánybíróság.

 

A vagyonra a volt tagköztársaságok is igényt tartanak

A vagyon szétosztásának híre felkeltette a volt tagköztársaságok figyelmét is. A vagyon iránt leginkább Bosznia-Hercegovina érdeklődik. Belgrád azonban kinyilvánította, hogy mivel az államférfi nem hagyott maga után végrendeletet, más esetekhez hasonlóan a leszármazottakat illeti a hagyaték, nem pedig bármelyik utódállamot.

 

TITÓNAK NÉGY FELESÉGE, RENGETEG ASSZONYA ÉS 17 GYEREKE VOLT

 

Josip Broz Tito (1892–1980) néhai jugoszláv elnöknek négy hivatalosan is ismert asszonya volt, közülük kettő volt a felesége. A frigyekből és házasságon kívül 16 (egy másik adat szerint 17) gyereke született.

Első felesége a tizenéves orosz Pelagija Belouszova volt, akivel Tito orosz fogsága alatt ismerkedett meg.  Pelagiját egy huszonéves, német származású szlovén forradalmár, Hertha Haas követte, akit negyvenegyben terhesen hátrahagyva Tito elvtárs Belgrádba sietett. Ott frissen-gyorsan beleszeretett hamvas titkárnőjébe, a távfutást kedvelő Davorjanka Paunovićba. Herthát később letartóztatta a Gestapo. A nő ereit felvágva kis híján meghalt a fogdában, férje azonban ezúttal nem hagyta cserben: gyors túszejtéssel sikerült kiszabadítania. Később találkozott azzal a nála harminckét évvel ifjabb partizánlánnyal, aki a leghosszabb időre szegődött kísérőjévé élete göröngyös útjain, és 1952-ben feleségül vette Jovankát, akit a világ a jugoszláv first ladyként ismert meg. A krónikások még legalább 12 nővel hozták kapcsolatba a marsallt.

Egy bizonyos Lucija Bauer mellett olyan nevek szerepelnek még a barátnők, szeretők között, mint Tatjana Okunjevska, Gertruda Munitić, Zinka Kunc, Nina Dumbadze, Zuhra Badahur, sőt olyan hírességekről is rebesgetnek, mint Sophia Loren, Gina Lollobrigida és Elizabeth Taylor

Állítólag 1936-ban volt egy német kommunista felesége is, akit később Moszkvában kémkedéssel vádoltak és kivégeztek.

Első házasságából három gyerek született, de csak fia, Žarko maradt életben, 1995-ben halt meg Belgrádban. Hertha Haastól házasságon kívül szintén egy fia született, Aleksandar Mišo Broz, jelenleg horvát diplomata Indonéziában. Rajtuk kívül még állítólag Leopard, Hans, Kiril, Serjoža, Josip, Vladimir, Kadi, Dimitrij, Viktor, Oliver, Izet, Slaviša nevű fia is volt…

Jugoszlávia legjelentősebb politikusa volt, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége. Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett, gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, a nép és az asszonyok körében mégis népszerűségnek örvendett.

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here