Már harmincezer kérelem érkezett

0
151
KVR

Kövér László házelnök szerint a határon túli magyarok szavazati jogának megadására két lehetséges megoldás kínálkozik

Rendkívüli pillanatnak nevezte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának létrehozását a testület tegnapi alakuló ülésén Kövér László. A házelnök a határon túli magyarok szavazati jogának megadására két lehetséges megoldást vázolt fel.

Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kézfogása

Kövér László emlékeztetett az elmúlt időszak nemzetpolitikai intézkedéseire, kiemelve a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotását, amely először tesz kísérletet arra, hogy azt a feldolgozhatatlan traumát, amelyet Trianon jelent, valamilyen módon értelmezze. Mint mondta: ki kellett szabadítani a nemzetrészekkel való foglalkozást a külügy „kényszerketrecéből”.

A házelnök fontos fejleményként értékelte az állampolgárság kiterjesztését, és utalt arra, hogy a következő lépés az alkotmány újrafogalmazása lesz. Az új alaptörvénynek a mostanihoz képest világosabb, egyértelműbb felelősségvállalást kell tartalmaznia a politika, az intézmények, „a nemzet országhatárokon belül rekedt része” számára és azok felé, akiket közjogi értelemben a kilencven évvel ezelőtti békediktátum elszakított – közölte.

Az alkotmányozás következő lépéseként pedig a választójogi törvényhez is hozzá kell nyúlni – vélekedett Kövér László –, ami lezárja az elszakított nemzetrészek közjogi értelemben való visszafogadását. Felhívta a figyelmet, hogy két megoldás lehetséges: az egyik szerint minden diszkriminációt megszüntetve lehetővé teszik az összes magyar állampolgár számára, hogy lakóhelyétől függetlenül részt vegyen a magyar belpolitikában. A másik lehetőség pedig az, hogy megteremtik a külhoni magyarok képviseletének lehetőségét a magyar Országgyűlésben, hasonlóan a magyarországi etnikai és nemzeti kisebbségekéhez, ami szintén régi adóssága a hazai politikai elitnek.

A házelnök egyébként az új parlamenti bizottság egy tagjának a felvetésére úgy reagált: az LMP jelezte, hogy részt kíván venni a testület munkájában, az MSZP viszont úgy nyilatkozott, hogy abba a jövőben sem kívánnak bekapcsolódni.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülésen ugyanakkor tudatta, hogy csaknem harmincezer honosítási kérelem érkezett az eljárás január 3-i indulása óta. Március 14-én elkezdődik az állampolgárság kiadása, és elhangzanak az első eskütételek – tudatta a kereszténydemokrata politikus.

A (vissza)honosítás iránt az erdélyi Csíkszeredában és Kolozsvárott, a vajdasági Szabadkán, valamint Budapesten a legnagyobb az érdeklődés, ám további hatvan külképviseleten és hozzávetőlegesen 660 magyarországi anyakönyvvezetőnél is adtak már be kérelmet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here