Magyar unió az Európai Unióban

0
84
brsszel-2


Tőkés László EP-alelnök meghívására március 1-3. között Brüsszelben tartotta kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltették magukat.

Nemzetközi sajtótájékoztatóval zárult tegnap a KMAT brüsszeli kihelyezett ülése. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon – egyelőre nem hivatalos formában – „védhatalmi státuszt” a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.

A Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek számottevő szervezeteiből álló fórum tagjai zárónyilatkozatukban egyhangúlag megállapították, hogy megmaradásuk és fejlődésük egyedüli garanciája a területi, perszonális és sajátos jogállású autonómia formák biztosítása. Ennek érdekében minden törvényes eszközt felhasználnak, szögezték le az elszakított nemzetrészek képviselői, hogy a magyarság e jogos igényének érvényt szerezzenek, hozzátéve: “a magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen. “

A KMAT kétnapos ülése Tőkés László EP-alelnök meghívására kedd délelőtt kezdődött. Első ülésükön felrajzolták az Kárpát-medencében élő magyarság problématérképét. Tőkés László KMAT-elnök felvezetőjében megállapította: “együttműködésre vagyunk ítélve”. A határon túli magyar szervezetek vezetői egyetértettek abban i, hogy a tavaly a Magyar Országgyűlés által hatalmas többséggel elfogadott két nemzetpolitikai rendszerváltozást jelentő törvény – a Nemzeti Összetartozás Törvénye, valamint a könnyített honosítást lehetővé tevő módosítás – új alapokra helyezte a magyar-magyar kapcsolatokat, immár érdemben elkezdődhet a határok feletti nemzetegyesítés. Ezért alakították újra a MÁÉRT-ot, jelentette ki a magyar kormány képviseletében jelen lévő Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője, az elkövetkezőkben a nemzetpolitikai fórumok tevékenységének összehangolása következik.

A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes. Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében.

A delegációülés után az elszakított nemzetrészek képviselői Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő meghívására Kubinyi Anna textilművész Székelykapuk című kiállításának megnyitóján vettek részt. Délután egy nyilvános közmeghallgatás keretében az autonómia iránt elkötelezett szervezet 19 vezetője ismertette törekvéseik eddigi eredményeit, saját magyar közösségük jelenlegi helyzetét. Tőkés László hangsúlyozta, hogy minden egyes magyar közösségnek a saját helyzetének leginkább megfelelő autonómiaformát kell megtalálnia.

A találkozón Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője elmondta: a budapesti kormánynak a határon túli magyarok körében partnerekre van szüksége a nemzetpolitikához a hosszú távú megoldás megtalálása érdekében. A tartós megoldás legjobb formája az autonómia lehet – állapította meg.

Gál Kinga, az EP kisebbségi munkacsoportjának fideszes elnöke azt emelte ki: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsák.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy a Vajdaságban a 2009-ben meghozott szerb törvény lehetővé teszi az autonómiához kapcsolódó jogok gyakorlását, főként kulturális, oktatási, nyelvhasználati területen. A törvény “nem álmaink netovábbja”, de jelentős előrelépést jelent – mondta.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta, hogy Szlovákiában az EU-csatlakozás után a kisebbségi jogok bővítése gyakorlatilag “befagyott”.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a regionális parlament, regionális kormányzat megteremtését eredményező székelyföldi területi autonómia érdekében folytatott küzdelmükről beszélt a közmeghallgatáson. Felhívta a figyelmet arra, hogy maga a román alkotmány is lehetővé teszi az önszabályozás alapján álló közhatalmi testületek létrehozását.

AZ esti munkavacsorán a magyar nemzeti közösségek vezetői többek között megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy monitoring-rendszert a nemzeti kisebbségek védelme érdekében, autonómia-szabadegyetemet szerveznek, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által tavaly december 1-jén kezdeményezett “Magyarnak lenni jó!” programot lehetőség szerint az egész Kárpát-medencére kiterjesztik. Ugyanakkor elfogadták az eddig csak megfigyelői státusban lévé felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) tagfelvételi kérelmét is. Felvetődött annak az igénye is, hogy az európai őshonos nemzeti közösségek védelmének lehetőségeit tételesen is fel kellene térképezni, viszont úgy döntöttek, hogy az előkészített munkaanyag alapján a soron következő KMAT-ülésen tanácskoznak erről érdemben.

Tegnap délelőtt a KMAT tagjai véglegesítették és elfogadták azt a két állásfoglalást, amelyekben többek között Európa stabilitásának és az őshonos nemzeti közösségek jogainak összefüggésében megállapították: a nemzeti közösségek autonómiája – miként azt pozitív európai példák egész sora bizonyítja – a többségi nemzetek érdeke is. „Mi, a múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek ezt a megoldást a belső, országhatárokat tiszteletben tartó önrendelkezés elvén alapuló közösségi – kulturális, sajátos jogállású települési és területi – autonómiák közjogi rendszerében látjuk. Ugyanakkor hisszük, hogy a békés, demokratikus eszközökkel elért közösségi autonómiák fontos pillérei lehetnek a térség stabilitásának, hiányuk vagy ellehetetlenítésük viszont komoly európai stabilitási kockázatot jelenthet” – olvasható a dokumentumban.

A másik állásfoglalás a Kárpát-medencei magyar ügyet taglalja európai összefüggésben. Ennek egyik megállapítása, hogy „bár az esélyegyenlőség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság az európai építkezés rendezőelvei, és minden hetedik európai polgár kisebbségi is egyben, jelenleg az Európai Unió működését szabályozó szerződések és dokumentumok mégsem beszélnek világosan a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek sajátos jogairól. Éppen ezért az egyéni szabadságjogok, illetve az erre épített európai alapjogok dokumentumai mellett egy Európai Kisebbségvédelmi Charta megalkotását is elengedhetetlennek tartjuk.”

Az unió működését új alapokra helyező lisszaboni szerződés egyebek közt létrehozta a polgári kezdeményezés európai jogintézményét. Ennek lényege, hogy kellő számú tagállamból megfelelő számú állampolgár aláírásával a lakosság maga is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását valamilyen kérdésben. Tőkés közölte, hogy ilyen állampolgári kezdeményezést terveznek az őshonos nemzeti kisebbségek státuszát illetően.

brsszel

A HMDK képviseletében Jankovics Róbert ügyvezető elnök és Kriják Krisztina alelnök vettek részt az ülésen

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here