Hogyan lett a „csúnya Hófehérkéből hét csúnya törpe”?

0
102
glatzferenc2

Egyáltalán nem biztos, hogy lezárultak a súlyos konfliktusok az egykori Jugoszlávia területén – hangsúlyozták a Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban című könyv szerzői a kötet budapesti bemutatóján. A szakértői vélemények szerint Horvátországot leszámítva a térség összes állama messze van még az Európai Uniótól.

A mostani könyvbemutató a konkrét eseményen túl arról szól, hogy egyre nagyobb a magyar érdeklődés a Nyugat-Balkán iránt – mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Ez a mű a térség gazdasági-politikai potenciáljáról szól – tette hozzá. Glatz szerint a térség a 19. század elejétől került a világpolitika érdeklődésének a középpontjába. 1945 után a szovjet befolyás ellenére a Nyugat nem mondott le a Balkánról – hangsúlyozta a történész.

Glatz arról is beszélt, hogy a térség iránti német érdeklődés 1992 után ismét megélénkült, de csak a világgazdasági válság után sikerült a korábban dédelgetett Duna-stratégia megvalósítása. „Ennek elfogadása révén az EU megjelent a Nyugat-Balkánon, érdekünk, hogy ebben részt vegyünk” – zárta szavait a történész.

A könyvsorozat célja képet adni Európa regionális sajátosságairól, annak hagyományos és modern hajtóerőinek a bemutatásáról – mondta Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója. Az egyetemi tanár felelevenítette, hogy eddig három kötet jelent meg a Régiók Európája-sorozatban. Az első kötet Olaszországról, a második Nagy-Britanniáról, míg a harmadik Oroszországról szólt – tette hozzá. A jövőbeli tervek kapcsán Horváth elmondta, hogy a következő kötet vélhetően az észak-európai államokról fog szólni.

Erős német ambíciók

A német nyelvterületeken a legnagyobb az érdeklődés a nyugat-balkáni területek iránt, emellett a Duna-stratégia révén abban bíznak, hogy elválaszthatatlanok lesznek a régiótól – hangsúlyozta Hajdú Zoltán, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója. Az államalakulás és a permanens államváltozás folyamatos a térségben – tette hozzá. „Jugoszlávia csúnya Hófehérkéjéből hét csúnya törpe lett” – mondta Hajdú. Véleménye szerint könnyen elképzelhető, hogy az államosodási folyamat nem ért véget a Nyugat-Balkánon, mivel Bosznia-Hercegovina helyzete még mindig rendezetlen, és nem tekinthető független államnak.

Hajdú úgy látja, az etnikai ellentétek és véres konfliktusok jellemzik a térséget, amelyben mindenki kivette részét. A legnagyobb részt a szerb, horvát és bosnyák bűnök teszik ki, de az utóbbi időben fölmerült, hogy a szlovénok is követtek el hasonló cselekedeteket – vélte a szakértő. A tudományos tanácsadó szerint a Nyugat-Balkán egy bekerített tér, ami azt jelenti, hogy mind az EU, mint a NATO jelen van a határainál. A szakértő szerint emiatt olyan feszültségek halmozódhatnak fel, amelyek később robbanáshoz vezethetnek.

Mindenkivel vitáznak a horvátok

A Nyugat-Balkán országai közül egyedül Horvátország az, amelyik az uniós csatlakozás kapujában van – mondta el Illés Iván egyetemi tanár, tudományos tanácsadó. Bosznia nem tekinthető független államnak, Szerbia még nem rendezte a háborús bűnösök helyzetét, Macedónia névvitában áll Görögországgal, míg Koszovót öt EU-tagállam sem ismeri el – hívta fel a figyelmet Illés.

Az egyetemi tanár szerint Horvátország csatlakozási tárgyalási folyamata lényegesen lassabb, mint a közép-európai országok esetében, ami annak is köszönhető, hogy a 27 uniós tagállamnak egységesen kell megszavaznia a felvételt. Az egyik fő probléma, hogy a horvátoknak Magyarországot leszámítva az összes szomszédjával vannak vitái – tette hozzá. Illés rámutatott, hogy a belga elnökség alatt felgyorsultak a horvát csatlakozási tárgyalások, mostanra az öt legfontosabb fejezet marad hátra, így elképzelhető a további csúszás.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here