Feszített az ütemterv, fókuszban a horvát csatlakozás

0
141
Iván Gábor

Feszített a magyar uniós elnökség ütemterve, hogy a fél év végéig lezárják a horvát csatlakozási tárgyalásokat, áprilisban és júniusban tanácskoznak az egyes fejezetekről – mondta Iván Gábor zágrábi nagykövet pénteken Budapesten.

A Magyar Politikatudományi Társaság nemzetközi és európai politikai szakosztálya által szervezett eseményen Iván Gábor úgy fogalmazott: a 35 tárgyalási fejezetből eddig 28-at zártak le, így a magyar elnökségre hét marad. Április 19-én három fejezet kerül napirendre: a regionális politikáról, az agrárpolitikáról és a halászatról szóló, június 21-én pedig négy témáról, a költségvetésről, a versenypolitikáról, az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról, valamint az egyéb, máshova nem sorolt kérdésekről tárgyalnak – foglalta össze.

A „legsúlyosabb” kérdésnek az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról szóló fejezetet nevezte Iván Gábor, erről március 8-án ad ki jelentést az Európai Bizottság. Véleménye szerint ebben a témában a tagállamok politikai döntésén múlik, hogy megfelelő-e Horvátország teljesítménye. Az egyik fontos elvárás az unió részéről, hogy Zágráb „nyugdíjazza azt a bírói kart”, amely a korábbi rendszerekben szerezte képesítését – idézte fel, hozzátéve: komoly előrelépésnek tekinthető, hogy az elmúlt hónapokban 95 új bírót neveztek ki, és nagyon szigorú kiválasztási rendszert vezettek be.

Ugyancsak ennél a fejezetnél lesz szó a korrupcióellenes harcról is – emlékeztetett. Mint mondta, Horvátországban jelenleg nincsenek „politikai tabuk”, bárkit elítélhetnek korrupciós vádakkal, és sok politikus ellen valóban indult is ilyen eljárás. Azonban helyi és regionális szinten még mindig komoly problémát jelent a korrupció – tette hozzá. A fejezet része a háborús bűnösök kérdése is, és Iván Gábor szerint jelenleg minden olyan horvát katonai vezető, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, „már Hágában van”. Ehhez a részhez tartozik az a horvát kötelezettségvállalás is, amelynek értelmében garantálják a lakhatási feltételeket azoknak, akik a háború miatt elmenekültek. Azonban hiába készült el sok lakás, egy részük még mindig üresen áll – jegyezte meg a nagykövet.

A diplomata, aki korábban a brüsszeli állandó magyar képviselet vezetője volt, kifejtette: a regionális és agrárpolitikáról szóló fejezetek azért fontosak, mert ezek a témák teszik ki az uniós költségvetés nagy részét. Az átmeneti időszakok szempontjából, a költségek tervezése miatt előnyös lenne, ha az EU meghatározná Horvátország csatlakozásának dátumát, ezt azonban a tárgyalások befejezéséig nem jelöli meg az unió – jegyezte meg. A halászattal kapcsolatban közölte: problémát okoz, hogy az uniós szakpolitikát alapvetően az atlanti halászatnak megfelelően alakították ki, és nem engedik meg a halászatot a parthoz túl közel. Ugyanakkor nagyon költséges lenne a horvát halászoknak áttérniük a hagyományosról az új, az unió által engedélyezett módszerre – mondta. Hozzátette: Görögország esetében ez azért nem jelent gondot, mert ugyan a tagállam partvonala a horváthoz hasonlóan tagolt, de a szigetek között sokkal mélyebb a víz. További nehézség ezzel kapcsolatban, hogy Szlovénia úgy látja, volt jugoszláv tagköztársaságként történelmi joga a halászat a térségben – mutatott rá.

A versenypolitikai fejezetről szólva a diplomata felhívta a figyelmet arra: Horvátországban hagyománya van annak, hogy az állam megrendeléseket ad bizonyos vállalatoknak, gyakorlatilag ezeket az állam finanszírozza. Ez főleg a vas- és acéliparban, valamint a hajógyártásban figyelhető meg – fejtette ki. Mint mondta, a hajógyártás esetében, amely a legjelentősebb horvát iparág, megoldást jelenthet, hogy a két legnagyobb cégnél szerkezetátalakítási terveket dolgoznak ki, hogy az állami megrendelések nélkül is fennmaradhassanak, így ennél a fejezetnél „kedvezők a kilátások”. A diplomata szerint Horvátországnak nehezebb a dolga, mint a korábban csatlakozó államoknak, mivel néhány uniós tagállam, főként az alapítók esetében bővítési fáradtság tapasztalható, továbbá háborús múltja is terheli az országot. Csak 1995-ben fejeződtek be a fegyveres harcok – emlékeztetett. Magyarországnak nem lesz egyszerű elérnie, hogy a tagállamok egyetértsenek a kérdésben, áprilisra már látható lesz, hogy tartható-e az elnökség terve a tárgyalások befejezéséről – mondta.

Horvátország 2003-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 2004 óta hivatalosan is tagjelölt. A csatlakozási tárgyalásokat 2005 októberében kezdte meg. A tárgyalások befejezését követően hátravan még a csatlakozási szerződés aláírása, amelyet minden tagállamnak és uniós intézménynek ratifikálnia kell, továbbá ki kell írni egy referendumot, amelyen a horvátokat arról kérdezik, szeretnék-e, hogy országuk az EU tagja legyen. Egy 2010. decemberi felmérés szerint az esetleges népszavazáson részt vevők 64 százaléka a tagság mellett, 29 százaléka pedig az ellen voksolna.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here