Dubrovnik legidősebb idegenvezetője

0
152
12-riporthoz

Fotó: 2003-ban a magyarigazolvány-iroda és a Drávatáj munkatársait is ő kalauzolta Dubrovnikban


DUBROVNIK – Hrnić Erzsébet évtizedek óta dolgozik idegenvezetőként, és bár már a 86. életévét tapossa, még mindig szívesen kalauzolja a városba látogató magyar turistákat.

Dubrovnik városa, vagy régi nevén Raguza a külföldi turisták egyik kedvenc célpontja. A kikötőváros évszázadokkal ezelőtt a tengeri kereskedelem egyik központja volt, ma pedig számos neves művész lakhelye. Az „Adria gyöngyszemének” is nevezett város centruma 1979 óta a Világörökség részét képezi. Ezt a nagy múltú várost természetesen magyarok is látogatják, sokukat pedig Hrnić Erzsébet kalauzolta a nevezetességek és a látnivalók között.

Vajdasági magyar család

Hrnić (szül. Dankov) Erzsébet 1924-ben látta meg a napvilágot a vajdasági Nagybecskereken, magyar családban. Tanulmányai végeztével szülővárosában kezdett el dolgozni, a helyi cukorgyárban kapott munkát, ahol egészen az igazgatóhelyettesi pozícióig küzdötte fel magát. 1949-ben munkatársaival együtt utazott el egy tíznapos nyaralásra Dubrovnikba. Ez a kirándulás végül egész hátralévő életét meghatározta: itt ismerkedett meg ugyanis jövendőbeli férjével, akivel még ugyanabban az évben össze is házasodtak, és Erzsébet, búcsút intve addigi otthonának és munkájának, az Adria-parti városba költözött.

Nyelvtudásának köszönhette a munkahelyét

Erzsébet tudott gépírni, így a letelepedés után egy irodában kapott munkát. 1950-ben azonban megszületett a lánya, ami miatt csak félmunkaidőben tudott dolgozni, a megélhetéshez azonban több kellett. 1953-ban az Imperial szállóba kerestek alkalmazottakat. Erzsébet jelentkezett szobalánynak, a vezetők azonban recepciósnak vették fel, mivel három nyelven is folyékonyan beszélt (a magyaron kívül horvátul és németül). Ezt a munkahelyet egy másikkal cserélte föl, a Hotel Lapadban 1954-től egészen 1980-ig dolgozott mint recepcióvezető. Elmondása szerint az 50-es, 60-as években élte a város az aranykorát. Akkoriban még volt közvetlen repülőjárat Budapest és Dubrovnik között, és rengeteg magyar turista látogatott a városba, akik közül sokan az ő munkahelyét jelentő hotelben szálltak meg. Sok ismeretségre tett szert az évek során, közülük nem eggyel a mai napig tartja a kapcsolatot.

Még mindig vállal csoportokat

Nyelvtudásának azonban nem csak a recepción vették  hasznát, a városban is szükség volt magyarul beszélő idegenvezetőre is. Emlékei szerint a 60-as években talán mindössze tíz idegenvezető dolgozott a városban, így nekik mindig volt munkájuk, amit meg is fizettek. Miután elvégezte az idegenvezetői tanfolyamot, csoportokat kezdett vállalni, amelyeket kirándulásokra, városnézésekre kísért. Ötvenöt évesen nyugdíjba vonult, de az idegenvezetést továbbra sem hagyta abba. Mint mondja, azóta jócskán megváltozott a helyzet, hiszen már 350 idegenvezető dolgozik a városban, így munka is sokkal kevesebb van. Persze Erzsébetet már jól ismerik a szakmában, így sokszor keresik föl különböző kérésekkel. Néhány évvel ezelőtt az eszéki magyarigazolvány-iroda dubrovniki kihelyezett fogadónapjain is Erzsébet asszony mutatta meg a várost az iroda munkatársainak, akiknek felejthetetlen élményt szerzett.

Nyolcvanhat évesen sem tétlenkedik, aktívan telnek napjai. Örül két unokájának és egy dédunokájának, rengeteget olvas, összejár a barátaival, akik között magyarok is vannak. Munkájának is köszönheti, hogy sikerült megőriznie magyar nyelvtudását. Erzsébet asszony tele van életerővel, tenni akarással, így nem tud elbúcsúzni attól a szakmától, amellyel sok évtizeddel ezelőtt eljegyezte magát. Így aki egy tapasztalt, nagy tudású idegenvezető segítségével szeretné bebarangolni Horvátország egyik legszebb városát, Hrnić Erzsébetnél keresve sem talál jobbat.

dol3

Fotó: A családdal

dol4

Fotó: Csoportvezetés közben 1971 Dubrovnikban…

dol2

Fotó: …és Mostarban

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here