Csődbe ment a Biljemerkant

0
104
biljemrekant-2

Ezer dolgozónak szűnik meg a munkahelye, köztük magyaroknak is

A Biljemerkant cég 330 üzletet működtet(ett) Baranyába és Szlavóniában. Ezren dolgoztak a vállalatban, akik hamarosan tovább gyarapítják az amúgy is nagyszámú munkanélküliek táborát. Köztük sokan vannak magyarok is, csúzaiak, várdaróciak, kopácsiak.

A Biljemerkant cég vezetője, Božo Omazić elmondta az egyik horvát napilapnak, hogy a cég nagyon eladósodott, és a Hypo Banknál fennálló adósságát nem tudta átütemezni, valamint a forgalom is nagyon visszaesett az elmúlt időszakban. Most stratégiai partnert keres a cég.

Egy ideje már keringenek ilyen híresztelések a cég körül, de eddig a tulajdonosok nem nyilatkoztak, miközben a fentiekre engedett következtetni a beszerzőkkel tartott múlt heti megbeszélés. A Biljemerkant 180 millió kunával tartozik a beszállító cégeknek, 220 millióval a pénzintézeteknek adósa, vagyis 400 millió kuna a tartozása.

Hogy, hogyan kerülhetett pácba a cég? Hisz nem is olyan régen még arról olvashattunk, hogy a cég terjeszkedik, újabb üzleteket nyit, üzlethálózatokat vesz át több városban is. De úgy látszik, mindez sokba került neki, különösen a svájci frankban felvett hitellel bukott sokat. Omazić szerint a megnövekedett kamatok miatt olyan, mintha az elmúlt pár év során egy árva lipa hitelt sem fizettek volna vissza.

Most más üzlethálózatokkal folytatnak tárgyalások, a cég szerkezetátalakítása is szóba került, 100-ra kellene csökkenteni az üzletek számát 250-re az alkalmazottakét, de eddig még semmi sem dőlt el véglegesen, állítja.

Időközben viszont az üzletekből lassan kifogy az áru, és még ha netán szerkezetátalakításra is szánnák rá magukat mentőövként, akkor is több mint 750 ember veszíti el az állását, köztük kopácsiak, várdaróciak, laskóiak, csúzaiak, vörösmartiak…

Az üzlethálózat nem tartozott a legbőkezűbb munkaadók közé (sőt a legtöbben csak minimálbért kerestek), de legalább rendszeres volt a fizetés, mondják a nevüket elhallgatni kívánó alkalmazottak. Sokuknak ez volt az egyedüli pénzforrásuk, és annak ellenére, hogy megkapták a felmondásukat, most mégis abban reménykednek, talán akad olyan cég, amely betársul munkaadójukhoz, és tovább dolgozhatnak. Árut már napok óta nem kaptak, fogytán van a készletük, és a vásárlóik lassan kezdenek elpártolni, mivel nem tudják náluk beszerezni, amire szükségük van.

– Sokan most bennünket okolnak, holott mi semmiről sem tehetünk – mondja egyikük, aki már több éve a Biljemerkantban dolgozik. Ami a legrosszabb, senki sem tudja,, hogyan tovább, mi lesz a felmondási idő után. Álljanak neki új munkahelyet keresni? Az államot is hibáztatják, miért nézte tétlenül, hogy ilyen mértékű tartozást halmozzon fel egy cég. Míg az egyszerű ember feje fölül pár száz kunás tartozásért elárverezik a házat, egy ilyen formátumú vállat hogy juthat idáig? Ráadásul úgy hogy ezer embert, ezer családot is tönkretesz. Hol kap ma egy olyan pénztáros munkát, akinek csak pár éve van vissza a nyugdíjig? Mások pedig, mivel csak pár hónappal ezelőtt helyezkedtek el, még munkanélküli-segélyre se jogosultak…

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here