December 1-jén tartották meg a Magyar Állandó Értekezlet XV. plenáris ülését a Várkert Bazárban (Budapest). A találkozó központi témája többek között a határon túli magyarság utóbbi évtizedekben bekövetkezett demográfiai változása, ezen belül is az asszimiláció és a kivándorlás volt, és szó volt a külhoni gazdaságfejlesztési programokról is. A horvátországi magyarságot Jankovics Róbert, a horvát szábor magyar képviselője és Jakab Sándor, a HMDK elnöke képviselte. A Magyar Egyesületek Szövetségének képviselői idéntől már nem vehetnek részt a MÁÉRT munkájában.
A MÁÉRT
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gyökerei egészen 1996-ig nyúlnak vissza, a Horn-kormány idején összehívott magyar-magyar csúcstalálkozóig. A magyar Miniszterelnöki Hivatal a Határon Túli Magyarok Hivatalával karöltve 1996. július 4-5. között rendezte meg „A Magyarország és a határon túli magyarság” című találkozót, ahol a határon túli magyar közösségek és Magyarország kapcsolatának szorosabbra fűzése került a középpontba.
1999-ben a magyar-magyar párbeszéd tovább folytatódott a Magyarország és a határon túli magyarság elnevezésű első konferencia alapgondolatait továbbvive. A találkozás során meghatározták a magyar nemzetpolitika célját, amelyet a következőképpen fogalmaztak meg: „A magyar nemzetpolitika célja, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok egyéni és közösségi jogait a nyugat-európai demokratikus országok eredményes gyakorlatának megfelelően biztosítsák.”
A konferencia legfontosabb eredménye a MÁÉRT intézményes formában történő megalakulása volt. Létrejöttét követően 1999 novemberében egy kétnapos ülés során a résztvevők áttekintették a nemzetpolitikai célok megvalósításának addigi fejleményeit, jövőjét.
A MÁÉRT 2004-ig rendszeresen ülésezett, majd a Gyurcsány-kormány idején ez megszakadt. Csaknem hat év szünetet követően a 2010-es magyarországi választások új lehetőséget teremtettek a határon túli együttműködés folytatására, illetve az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatok ápolására.
Orbán Viktor: „Egy győztes csapathoz tartozunk”
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma már „egy győztes csapathoz tartozik”, mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára „hirtelen” a magyar politika „a győztesek politikája lett”.
A kormányfő úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így.
Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években „az ellenszél ellenére” is „bátran és tiszta szívvel” kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett.
A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált. A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelt.
Végül támogatásáról biztosította a külhoni tematikus évek gondolatát, jelezve, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet. Úgy fogalmazott, mára a magyar vállalkozások elkezdték egyfajta „artériarendszerként” behálózni a Kárpát-medencét.
Semjén: Soha nem látott összegű gazdasági támogatás a külhoni fejlesztésekre
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a plenáris ülésen elmondta, hogy soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre. Kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások – jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is – jelezte.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.
Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon jól működik a testvérvárosi program, 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban.
Máért-zárónyilatkozat: 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz
Egyebek között ebben állapodtak meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői múlt csütörtökön Budapesten.
A zárónyilatkozatban egyebek mellett sikeresnek minősítették a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában.
Kitértek arra is, hogy örvendetesnek tartják az egyszerűsített honosítással és az állampolgárság megállapításával élő külhoni magyarok számának növekedését, és támogatásukról biztosítják a Kárpát-medencei magyar közösségek – kiemelten Székelyföld – autonómiatörekvéseit. Határozottan kiállnak továbbá a külhoni magyarságot megillető jogok és szabadságjogok biztosítása mellett.
Üdvözlik a Petőfi Sándor Program folytatását, amelynek keretében idén 51 ösztöndíjas segíti a szórványban működő magyar szervezetek munkáját, és sikeresnek tekintik a Márton Áron életét és rajta keresztül a 20. századi diktatúrák kegyetlenségeit bemutató emlékévet. Örömüket fejezik ki, hogy a magyar kormány külön programot indít a Kárpát-medencei óvodák építésére és fejlesztésére.
A magyarországi tulajdonú cégek segítségét kérik abban, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein az ügyfeleikkel történő szóbeli és írásbeli kommunikációban is biztosítva legyen a magyar nyelvhasználat. (mti/mt)
| Horvátország tekintetében biztatónak tartják, hogy a horvátországi magyarok – erőteljes fogyatkozásuk ellenére – magas arányban vettek részt a parlamenti választásokon. Reményüket fejezik ki, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége által elnyert pozíciók javíthatnak a magyar-horvát kapcsolatokon.
Üdvözlik, hogy a magyar kormány támogatásával 2017-ben megkezdődhet a horvátországi magyarok gazdaságfejlesztési programjának megvalósítása. Bíznak abban, hogy a fejlesztések hozzájárulhatnak a horvátországi magyarság szülőföldön maradásához. |
. A találkozó központi témája többek között a){kind=link}