„Az egészségügyben csak elhivatottsággal dolgozhat az ember”

0
423

Szántó Tibor 30 éve dolgozik a közegészségügyben. Szakmájában és önkéntes munka keretében is nagy energiát fektet a rákellenes küzdelembe, valamint az egészséges életmód propagálásába. Mindezek mellett a társadalmi-politikai életben is jelen volt és van is.

Szántó Tibor az Orahovicához közeli Zdenciben született 1954-ben. Az általános iskolát és gimnáziumot Eszéken végezte, majd a zágrábi orvosi egyetemen folytatta tanulmányait.

– Édesapám orvos volt, édesanyám egészségügyi nővér, úgyhogy számomra természetes választás volt az orvostudomány, mégsem voltam biztos benne egészen az érettségiig, hogy ezen a területen folytatnám tanulmányaimat, érdekelt a történelem is. Aztán végül mégis e mellett döntöttem – emlékszik vissza a kezdetekre Szántó Tibor.

Az egyetem után első munkahelye – mint a kezdő orvosoknak általában – a mentősök között volt, majd néhány évig háziorvosként dolgozott többek között Ernestinovóban és Antunovacon. Ezt követően folytatta tanulmányait a zágrábi egyetemen, és 1987-ben a tisztiorvosi intézetben kezdett dolgozni osztályvezető főorvosként, azóta is ebben a beosztásban van.

Pályafutása kezdetén ő vezette az eszéki Egészséges város projektet. Elnökségi tagja a Rákellenes Ligának, amelynek legfőbb célkitűzése a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos ismeretterjesztő, felvilágosító és szervezőmunka, a rákos megbetegedések korai felismerése, megelőzése, de a betegek rehabilitációjára is nagy hangsúlyt fektet.

Az egészségügyi pályán elért eredményeiért 1999-ben állami kitüntetésben részesült, 2010-ben pedig Eszék Város Díját érdemelte ki.

Munkája és a civil szervezetekben vállalt szerepe mellett tanít, és mindig jelen volt a társadalmi-politikai életben is. 1993-tól a HMDK tagja és elnökségi tagja, 1993-2001 között Eszék Város Tanácsának a tagja, 2000-től 2004-ig a horvátországi magyar kisebbség parlamenti képviselője volt.

A közegészségügy egyik feladata, hogy felhívja az emberek figyelmét a rákszűrés fontosságára

A daganatos megbetegedések a vezető halálozási okok közé tartoznak, ezért a tisztiorvosi intézet egyik legfontosabb feladata a rákszűrések koordinációjának vezetése. Igyekeznek széleskörűen tájékoztatni a polgárokat az országos mammográfiás és vastagbélrákszűrő programról.

– Összehasonlítva a fejlettebb nyugati országokkal, Horvátországban jó a szűrésen való résztvevők aránya, de azért dolgozunk, hogy javítsunk az eredményeken – mondta Szántó.

Ezért igyekeznek minél szélesebb körben felhívni a lakosok figyelmét a rákszűrésekre a tömegtájékoztatás minden eszközével. Szántó megjegyezte, mégis a személyes tájékoztatás a leghatékonyabb, ezért a háziorvosoknak van legnagyobb szerepük abban, hogy felhívják a figyelmet a rákszűrés fontosságára, ők közvetlen kapcsolatban állnak az emberekkel.

A közegészségügyben dolgozók pedig az általános orvosokon keresztül próbálnak minél több embert elérni, mozgósítani, hiszen minél korábban diagnosztizálják a betegséget, annál eredményesebben kezelhető.

Az egészséges életmód a cél

A tisztiorvosi szolgálatban a rák megelőzésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

Ehhez tartozik a dohányzásellenes kampányuk, de az egészséges étkezésre is igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét. Számos előadást szerveznek az említett témakörökben, valamint vérnyomás-, cukorszint- és koleszterinszint-méréseket havi rendszerességgel. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az egészséges életmódra.

Ha a rákos megbetegedésekről van szó, Horvátország, de Magyarország is EU-viszonylatban – sajnos – az élvonalba tartozik, ezért is van nagy szükség a közegészségügyben dolgozók munkájára.

„Az elsődleges motiváció a szakma iránti elhivatottság”

Kérdésemre, hogy az egészségügyben, a civil szervezetekben, valamint a közéletben vállalt feladatai hogy férnek bele 24 órába, azt válaszolta, az ember csak úgy végezheti eredményesen ezeket a tevékenységeket, ha nem érzi őket tehernek, ha szereti, amit csinál. Ez a tisztiorvosi munkájára is nagyban vonatkozik.

– Vannak olyan munkák, amelyeket lehet pusztán rutinból végezni, az orvosi nem ilyen. Senkit sem a fizetés vonz az orvosi pályára, hanem a felelősségteljes, humánus munka, amely önmagában okoz örömöt. Itt az elsődleges motiváció sohasem a pénz, hanem a szakma iránti elhivatottság – fejtette ki a doktor úr.

Hozzátette, a tanárihoz hasonlóan az orvosok munkáját sem becsülik meg kellőképpen, ezért van az, hogy sok orvos elhagyja az országot, jelenleg 4000 orvosra volna szükség országszerte. Az orvosok elsősorban nem a jobb fizetés, hanem a jobb feltételek miatt mennek el, mert külföldön könnyebben tudnak fejlődni, előre lépni a szakmájukban, ami a legfőbb motivációs erő számukra.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here