A Sáfrány-pince legendája

0
80
08-safranypince-etusneni

A környékbeli magyarlakta településeken mindenki hallott már az aranyhintóról, és hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a saját szülőfalunkban van elrejtve. Míg Csúzán úgy hiszik, hogy a templom alatt lapul, a sepseiek másképp vélekednek erről.

Az egyik ismerősöm az akkor még élő Sipőc Ferenctől hallotta a legendát, aki gyakran járt hozzájuk napszámba. Egy munkanap utáni vacsorán Feri bácsi, aki szintén nagy mesemondó hírében állott, katonaéveire emlékezett vissza. 1924–25-ben Macedóniában szolgált, közel az albán határhoz.

A hétköznapi őrségállás közben alig várták a hétvégi kimenőt. A szőlőültetvényekkel és gyümölcsösökkel teli, dombos vidéken nemigen válogathattak szórakozási lehetőségek közül a katonák, többnyire borospincékbe jártak kóstolókra. Egy kimenő alkalmával új helyre bukkantak. A domboldal tövében álló kis, szőlőkertes házikó kövekkel volt kirakva. Tulajdonosa egy idős török férfi volt, aki örömmel látta vendégül a katonákat. Az udvarban elhelyezett öreg asztaloknál foglaltak helyet, egy terebélyes fa árnyékában. Társalogni kezdtek a gazdával is, akit a nevüknél sokkal jobban érdekelt a származásuk. Miután megtudta Ferenc bácsitól, hogy baranyai, azon belül sepsei, fölcsillant a tekintete a hír hallatán. Bement a szobába, majd egy kis idő múltán egy összecsavart, öreg, foltos, szakadozott papírcsomóval tért vissza. Kicsomagolta, lapozott párat, majd egy térképre bökött ujjával, melyen Feri bácsi egyből megpillantotta a Sepse szót, ráismert a falu térképére a török útvonalakkal pásztázott baranyai dombok között. A történet szerint a török utakat keresztező alagutak is fel voltak tüntetve a térképen. Ezt követően a török bácsika elmondta, hogy a térképet örökölte egy ősétől, aki a török hódoltság idején teljesítette szolgálatát a Drávaszögben a szultán alacsonyabb rangú tisztjeként. Abban az időben ment férjhez a szultán egyik leánya. A történet szerint az ifjú pár aranyhintón utazta be vidékünket. Azon a híres aranyhintón, melyről errefelé mindenki hallott már mendemondákat.  Később aztán menekülniük kellett, és mivel lóháton gyorsabban tudtak haladni, az aranyhintót temérdek ékszer társaságában a török alagutakba rejtették, bejáratukat pedig lezárták. Állítólag az egyik alagút vége a Sáfrány-pincéhez vezetett, a másik pedig valahol a falu határában van, vagyis az alagút kb. 6-7 száz méter hosszú lehetett. Ezeket a helyeket jelölték be a térképen azzal a szándékkal, hogy egyszer majd visszajönnek a kincsekért.

 

A legenda legenda marad

Feri bácsi története hosszú utat tett meg a 17.-től a 20. századig, ha valóban megtette, és mesén kívül talán másra nem is jó, akár a többi hasonló történet. Tény, hogy a falu lakosai már bukkantak régi török pénzekre, ékszerekre és egyéb tárgyakra is akadtak már, viszont a Sáfrány-pincét azóta sem bolygatták meg. Talán jobb is így, hiszen tudjuk jól, veszélyes vállalkozás lenne a gázok vagy az omlásveszély miatt. Lehet, hogy örökre ottveszne a legenda.

Felkerestem a sepsei Kocsis Etus nénit, akinek ma a tulajdonában van a Sáfrány-pince. A beszélgetés során sikerült félreértenünk egymást, mert amikor a pincéről kérdeztem, meglepődve hallgattam, hogy nincs lezárva, sőt még használatban lévő boroshordók is vannak benne. Hamar megértettem, hogy Etus néninek van egy másik pincéje is, amely nem a török alagút vége. Viszont már önmagában érdekes a 3-400 éves kitéglázott borospince is, amely 70 méter hosszúságával és 4 méter szélességével vetekszik a drávaszögi pincék méreteivel. A pincét Sáfrány Róbert, Etus néni öregapja vette, aki kiváló minőségű borokat termelt, de a diplomák mellett a legnagyobb elismerés, hogy tőle vásároltak bort I. Sándor jugoszláv király esküvőjére. Mikor a török alagút bejárata felől érdeklődtem, elmondta, hogy azt az öregapja befalazta a gázszivárgás miatt, és ő maga sem akar a titok nyomába eredni. Mikor megkérdezik tőle, tudja-e, hogy merre van az a török pince, amelyben állítólag ott rejlik az aranyhintó, Etus néni nemes egyszerűséggel válaszolja, hogy az övében. Ezt nem sokan mondhatják el magukról.

08-befalazottsafranypince

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here