A nyugatiak nem nagyon értik…

0
101
btk5

Az autonómia elérését jelölte meg a határon túli magyar közösségek céljaként Pásztor István, a VMSZ elnöke szerdán Budapesten, az Aspektus vitaklub sorozatindító rendezvényén. Duray Miklós felvidéki politikus arról beszélt, hogy Trianon „következmény nélkül maradt”, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke pedig úgy vélte, helyes válasz a kettős állampolgárság intézménye Trianon gyógyítására.


Pásztor István úgy fogalmazott: a versenyképes nemzetstratégia kialakításához vissza kell nyúlni a trianoni békediktátumhoz. Utalt arra, hogy a vajdasági magyarok a trianoni béke aláírása után is az egyetemes magyar nemzet szerves részeként élték meg nemzeti hovatartozásukat. El kell érni, hogy a határon túli magyar közösségek olyan tekintélyt vívjanak ki maguknak, hogy a többség, jogrendbe illesztve, rájuk bízza intézményeik önigazgatását, ez pedig maga az autonómia – hangsúlyozta.

Pásztor István beszélt arról, hogy a határon túli magyarok számára fontos: az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés tekintetében maguk irányíthassák saját intézményeket. Beszámolt arról, arra készülnek, hogy mintegy 45 iskolában és 30 művelődési intézményben vehessék át az alapítói jogokat a Vajdaságban.

Mint közölte, a kisebbségi létben is „meg kell próbálni normális közösségi életet élni”, merni kell az utcán magyarul beszélni, mert „attól, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, a helyzetünk egy jottányit sem fog javulni”.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kitért arra, hogy ma is vannak olyan politikai erők, amelyek „zsigeri indulatokra építve próbálnak éket verni” a magyarok és a határon túli többségi társadalmak közé. Az anyaországnak ugyanakkor támogatnia kell a más országban élő magyarokat – mondta.

Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt stratégiai elnöke azt mondta: „a nyugatiak nem nagyon értik, mi történik itt velünk, magyarokkal”, mert „Trianon miatt minden másként alakult, ahogy alakulhatott volna”. Tudatosítani kell, hogy Trianon során „úgy kerültünk piacra, hogy ott szétkapkodtak bennünket”. Mint mondta, 1920 óta „nem élnek normális körülmények között” a magyarok sem Magyarországon, sem a környező országokban. Helytelenítette, hogy ha egy magyar diplomata Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Pártnak nem tetsző kijelentést tesz, a magyar Külügyminisztérium „leteremti”. Trianon „következmény nélkül maradt, akik belőlünk nyerészkedtek, semmit nem fizettek nekünk érte” – állapította meg.

Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: helyes válasz a kettős állampolgárság intézménye Trianon gyógyítására. A közjogi viszony rendezése a kisebbségi magyarok számára a közösségi autonómia kivívása lenne, amely tekintetben a vajdasági magyarok járnak jelenleg a legelőrébb – hangsúlyozta.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a Corvinus Egyetem magántanára kiemelte: az 1904–1906-os politikai válság ébresztette rá az angolokat arra, hogy Magyarországon a nemzetiségi politikával „nincs minden rendben”. Ehhez jött akkoriban az a külpolitikai konfliktus, hogy Nagy-Britannia egyre inkább szembekerült Németországgal, amely viszont a magyarok szövetségese volt. Emiatt még inkább elvesztette a magyar állam az angolok szimpátiáját.

Beszélt arról, hogy ha Trianonban a határvonalat szlovák viszonylatban nem ott húzták volna meg, ahol ma is húzódik, manapság „nem lenne a szlovákokkal semmi baj”.

Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára azt mondta: „a csehek a történelem szerencsefiai voltak a XX. század első két évtizedében”, mert valójában több területet kaptak, mint amivel számoltak. A Csehszlovák államot létrehozó két politikus, Thomas Masaryk és Eduard Beneš – akiket a történész „az antanthatalmak fizetett ügynökeinek nevezett” – úgy gondolták, hogy létrehozandó államuknak az a legelőnyösebb, ha minél tovább tart az első világháború, és csak a „totális békével” érhetik el a lehető legnagyobb területű önálló csehszlovák államot – mutatott rá.

Majoros István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem új- és jelenkori történeti tanszékének vezetője elmondta: a franciák a XIX. század közepén még keveset tudtak Magyarországról, de a század végére ez a helyzet kedvezően változott. Meglátása szerint Trianont az eredményezte, hogy „a szláv és a francia lobbiérdekek egybeestek”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here