A méheknek nincs dolguk a munkaközvetítő hivatalban

0
88
12-riport-3

A vörösmarti Ember Lajosnak különleges munkatársai vannak: a méhek. Több mint 20 éve él a méhészetnek. Körülbelül száz méhcsalád működik közre a többféle mézproduktum termelésében. E foglalkozás megszépíti nyugdíjas éveit.

 

Ember Lajos családjában hagyomány a méhészkedés. Már  nagyapja is ezzel foglalkozott. Ő már 6-7 éves korában körülötte sürgölődött, segített a méhek gondozásában, a mézpergetésben, és lassan elsajáította a méhészet fortélyait. Édesapja azt ajánlotta neki, tanuljon asztalos szakmát, amit később kamatoztatni tud a méhészetben is, mivel saját magának is el tudja készíteni majd a kaptárakat ahelyett, hogy meg kellene vásárolnia őket. Így lett Lajcsi bácsiból asztalosmester, aki egészen nyugdíjba meneteléig dolgozott a szakmájában. Aztán meghalt az édesapja, ő pedig ezt követően, 1989-től főállású méhészként tevékenykedik. A felesége is besegít, néha az unokája is, általában a pergetésnél, ami több munkát igényel. Folyamatosan olvas szaklapokat, hiszen „a jó pap holtig tanul“. Amellett, hogy folyamatosan képzi magát e téren, másokat is szívesen tanít. Több kezdő méhészt ellátott jó tanáccsal, és gyakorlatot is szereztek már nála. Lajcsi bácsi szakértelmét mi sem bizonyítja jobban, mint a szoba falán látható elismerő oklevelek és érmek. Több külföldi méhészeti termékversenyen is részt vett, 2003-ban Ljubljanában részesült elismerésben, később pedig Baján vehette át a Bronzkaptár-díjat. Tagja a pélmonostori Baranya Méhészegyesületnek, állandó kapcsolatban áll a helyi szakmabeliekkel. – A méhészet nem azon hivatások közé tartozik, amelyeket az ember jobb híján végez, szeretni kell, és ami ugyancsak fontos, hogy el kell tudni viselni a méhcsípést, aki allergiás rá, az nem csinálhatja – tudtam meg Lajcsi bácsitól. 

A méhészetről
A méhészet feladata, hogy a méhek közreműködésével mézet, viaszt és egyéb méztermékeket, valamint a túlnépesedett családokból rajokat termeljen. Közvetlen haszna mellett közvetetten is  hasznos, hiszen a méhek dolga, hogy megtermékenyítsék a gazdasági növények és gyümölcsfák virágait. Enélkül aligha lenne mezőgazdaság, éppen ezért a méhészetet is ide soroljuk. Legfontosabb kelléke a kaptár, melyben a lépek helyezkednek el. Csodálatra méltó a méhek mérnöki pontossága, mellyel létrehozzák ezeket a hatszögletű, sejtekből álló építményeket. Fészek részében kelnek ki a méhek, ott helyezkedik el az anyaméh is. Ha az anyaméhnek baja esik, vele együtt elpusztulhat az egész  méhcsalád. A méztérben gyűlik a fölösleges méz, amiből gazdálkodhat a méhész. A fészekben raktározott mézet nem szabad bántani, azt a méhek a téli időszakra tartogatják.
Tavasszal kezdődnek a nagyobb munkálatok, amikor már elég meleg van ahhoz, hogy átvizsgálhassák a kaptárakat. Ilyenkor sziruppal pótolhatják a megfogyatkozott eledelt. A méhésznek áprilistól július végéig van a legtöbb dolga. Ebben az időszakban folyamatosan oda kell figyelni a méhekre, valamint arra, hogy elegendő méz gyűlt-e már össze a pergetéshez. A pergető egy speciális gép, melybe belehelyezik a lépeket, és centrifugális erővel vonják ki belőle a mézet. Ezek után kannákban tárolják, ahol tisztulási folyamaton megy keresztül.
Lajcsi bácsi évente körülbelül 1000 kilogramm mézet termel, az akác-, a virág-, a repce- és a napraforgóméz mellett facéliamézet is. A facélia kék virágú növény, Szlavóniában elterjedtebb, mint a Drávaszögben, itt kevés méhész termel ilyen fajta, vitaminban gazdag mézet.
A méznél értékesebb a propolisz. E gyantás anyagot a méhek a kaptár tömítésére és fertőtlenítésére, az ember viszont a gyógyszer-, a szépség- és a festékiparban tudja felhasználni. Leggyakoribb formája a tinktúra, melyet vízbe, teába csepegtetve fogyaszthatunk. Többek között gomba- és vírusölő, valamint gyulladásgátló hatása van. Lajcsi bácsi az összegyűjtött propoliszt általában nyersanyagként adja el, de otthon is elő tudja állítani a kész cseppeket. Ezenkívül még a viaszt is összegyűjti, amit műlépre lehet cserélni. A műlépek pedig a méhek által megalkotott lépek alapjául szolgálnak a kaptárban. A lépek sejtjei vagy bölcsők a lárvák nevelésére, vagy pedig méz tárolására alkalmas éléskamrák, melyeket fáradhatatlan munkával újra és újra feltölthetnek a méhek. Ideje nagy részét Lajcsi bácsi is köztük tölti. Ha éppen nincs fontosabb dolga, előszeretettel hallgatja zümmögésüket kerti kunyhójában heverészve.
Albert Einstein állítólag kiszámolta: ha a méhek kipusztulnának, négy évre rá az emberiség is kihalna. E számítás hitelességét remélhetőleg soha nem fogjuk megtudni, de tény, hogy a méhek fontos szerepet töltenek be az élővilág fennmaradásában. Az is biztos, hogy sokat tanulhatnánk szorgalmukból, valamint arról, hogy milyen szervezetten és mégis konfliktusok nélkül tudnak közösségben élni.

 

12-riport-4

 

{fcomments}

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here