A megújuló energiaforrásoké a jövő

0
68
11-megujulo-energia

Szinte mást sem hallunk a médiában, mint azt, hogy drágul az elektromos áram, a gáz, a benzin, ami bizony nem kis fejfájást okoz az átlagembereknek. Mindezek tetejében ezek az energiahordozók rendkívül környezetszennyezők is. De vajon eljön-e az az idő, amikor ezeket felváltják a korszerű, olcsó, megújuló energiaforrások?

A szélenergia
Az egyik, talán legkézenfekvőbb jövőbeli energiaforrás a szélenergia lehet, amit ősidők óta használ az emberiség. Már az ókori hajósok felfedezték a szél erejét, és vitorláik révén a szolgálatukba állították, így eljuthattak a kívánt helyekre. A későbbiekben pedig már a szárazföldön is alkalmazni kezdték, malmokat, pumpákat, fűrészeket hajtattak meg a széllel.
Napjainkban a szél energiáját elektromos áram előállítására is használják, szinte minimális költségek árán tudnak vele áramot termelni. Azonban egy ilyen erőmű megépítése nem aprópénz, és csupán olyan helyeken térül meg, ahol eléggé intenzív a széljárás. Viszont ha megfelelő, akkor ezek a szélturbinák szinte maguktól termelik számunkra az energiát.
A szélerőművek általában nem magányosan állnak, viszonylag kis területen akár több tíz is lehet belőlük, ebben az esetben „szélfarmokról” beszélünk.  Jelenleg a világ áramkészletének csupán 1%-át állítják elő a szél segítségével, azonban a szakemberek szerint bolygónk szelei képesek lennének a teljes áramszükséglet többszörösét is megtermelni.
A napenergia mint állandó erőforrás
Korunk legújabb vívmánya a napenergia elektromos energiává való átalakítása. A naperőmű a megépítése után viszonylag kevés ráfordítást igényel. Azonban csupán alig egy tucat nagyobb naperőmű létezik a világon. Sokkal elterjedtebb a napkollektorok használata: a napelemek akár a háztetőkön is elhelyezhetők, és így meleg vízzel vagy akár elektromos energiával is elláthatják a házat. Ezeknek csupán egy, de nagy problémájuk van: beszerzésük, beszerelésük nagyon drága. Ahhoz, hogy egy háztartás a saját szükségleteire elektromos energiát termeljen ily módon, többszázezer kúnás beruházásra van szükség, ami hosszú évek múlva térül csak meg.
– Véleményem szerint a napenergia nagyon jó és hasznos dolog, azonban nálunk nem igazán fizetődik ki a berendezés – egy 30 kW-os rendszer 280 ezer kúnába kerül -, mivel a napsütéses napok száma évente 200–220 körül mozog, és ez nem teszi lehetővé, hogy teljes kihasználtsággal működjenek a kollektorok. Ugyanakkor mivel nem csupán a tetőre kihelyezett fénycellákból áll, hanem számos más, fontos tartozéka is van, rendszeresen karban is kell tartani. Ilyen például maga az energiaátalakító, valamint az akkumulátorok, amiket 4-5 évente rendszerint cserélni kell – tudtam meg Csicska Edvintől, aki hozzátette, hogy ő csak akkor szereltetné be otthonába a napkollektorokat, ha milliomos lenne.
 

Állami támogatás a megújuló energiaforrások kiaknázására
Az Európai Unió szorgalmazza a megújuló energiaforrások alkalmazását, és céljául tűzte ki, hogy 2050-re energiaszükségleteinek a nagy részét a megújuló energiaforrásokból elégítse ki.  Ehhez a tendenciához Horvátország is igyekszik már most felzárkózni, és az EU-val közös pályázatot hirdetett: a megújuló energiaforrásokba való egyéni befektetések költségeinek a felét az EU fogja állni. Ha elektromos energiatöbblet keletkezik a háztartásokban, a HEP azt felvásárolja.

11-megujulo-energia3

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here