A második világháború budapesti hídpusztításai

0
109
11-hid-szabadsag_03

Magyarország fővárosa, Budapest kétségkívül Európa egyik legszebb városa. Számos történelmi emlékének, kulturális kínálatának köszönhetően nap mint nap turisták ezrei érkeznek a városba, hogy eltölthessenek itt pár felejthetetlen napot. A város egyik leglátványosabb része egyértelműen a Duna és annak meseszép hídjai. A második világháborúban, 69 évvel ezelőtt mindegyiket felrobbantották a visszavonuló német csapatok. 

Napjainkban Budát és Pestet tíz híd köti össze, közülük kettő vasúti. A legtöbbünk számára a Lánchíd a legismertebb, amelyet még maga gróf Széchenyi István álmodott meg az 1848-as forradalom előtt, építését is ő kezdeményezte. A Lánchidat a Margit híd, majd a Ferenc József, ma Szabadság híd követte, aztán az Erzsébet, majd a Petőfi híd épült meg.

 

A háború áldozatai lettek a hidak

A visszavonuló német hadsereg a szovjetek átkelését megnehezítendő aláaknázta a magyar főváros összes hídját, hogy azokat fel tudják robbantani, ha eljön az ideje. A németek első áldozata a Margit híd volt. 1944. november 4-én, miközben a robbantásszakértők az aknák elhelyezésén ügyködtek, megsértették a hídon átfutó gázvezetéket, ami katasztrofális következménnyel járt. A sérült gázvezeték egy szikra hatására egy kisebb robbanást idézett elő, ami magában nem lett volna olyan nagy gond, azonban ez akkor történt, amikor még az aknatelepítők dolgoztak, és a náluk levő összes robbanóanyagot aktiválta, ami óriási robbanáshoz vezetett. A legszörnyűbb az egészben az volt, hogy ez csúcsforgalom idején történt. A robbanás hatására a híd 6 ívéből 3 azonnal a vízbe zuhant. Járművek zuhantak a Dunába, és többen életüket vesztették, köztük Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnok is. A baleset 140 halálos áldozatot követelt, közülük száz civil volt. A hivatalos jelentések akkoriban nem számoltak be a német hadsereg aknásításáról, az egész esetet a gázrobbanásnak tulajdonították, csak a háború után derült ki a valós ok.

1944 szentestéjén megkezdődött a város ostroma. A német haderő azt a parancsot kapta, hogy az utolsó emberig védje a várost. Ezért eléggé el nem ítélhető módon felrobbantották a megmaradt hidakat, először január 14-én a Petőfi hidat (akkor Horthy Miklós), majd 16-án a Szabadság hidat (akkor Ferenc József), végül 18-ának reggelén egyszerre robbantották fel a Lánchidat, az Erzsébet hidat, valamint a Margit híd megmaradt részeit.

 

A hidak újjáépítése

A háború után az országnak rendkívül nagy gondot okozott a hidak hiánya, ezért ideiglenesen egy pontonhidat építettek, ám ez nem bizonyult jó megoldásnak, mivel több alkalommal is elsodorta az ár. Ezért megkezdték a Kossuth híd építését, ami ideiglenesen összekötötte ismét a városrészeket – ezt már rég lebontották.

Az illetékesek először a Ferenc József  híd felújításáról döntöttek, ugyanis ez sérült meg a legkevésbé. A hídon másfél évvel a robbantás után ismét megkezdődhetett a forgalom. Érdekesség, hogy akkoriban hiánycikknek számított a zöld festék, ezért az eredeti zöld szín helyett szürkére festették, majd átadása után átnevezték Szabadság hídnak.

A következő újjáépítendő híd a Lánchíd volt. A hidat a ország akkori vezetői nem akarták feltétlenül visszaállítani, ugyanis kisforgalmú hídról volt szó, amely az ipari zónáktól is távol esett. Ennek hallatán azonban a magyar nép addig példátlan összefogást tanúsított, megalakították a Lánchíd Bizottságot, és pénzgyűjtésbe kezdtek. A gyűjtés eredményeként 1947-ben meg is kezdődött az újjáépítés, és kiderült, hogy a híd elemei alig sérültek, így a helyreállítás nem fog gondot okozni. Az újjáépített hidat a forgalomnak végül 1949. november 20-án, az eredeti híd avatásának századik évfordulóján adták át.

A kezdeti tervek a Margit híd újjáépítéséről merőben eltértek az eredetitől, ugyanis alapanyaghiány miatt egy egyszerű vasbetonszerkezetet szántak az új híd alapjául. Az új elemeket már le is gyártották, ám ekkor derült ki, hogy az újjáépítést nem lehet megkezdni, amíg nem tisztítják meg a medret. Mire ez megtörtént, már lehetőség nyílt az eredetihez hasonló, fémvázas újjáépítésre, a legyártott elemeket pedig az addig befejezetlenül álló Árpád híd befejezéséhez használták fel.  A hidat a forgalomnak két részletben adták át: a déli oldalt még 1947 őszén, a teljesen elkészült hidat pedig 1948. augusztus 1-jén.

A hidak közül utolsóként az Erzsébet hidat építették újjá, ugyanis ez rendkívüli módon megsérült, és nem volt mód a felújítására. Így a korábban a világ leghosszabb függőhídjának számító építmény sokáig romokban hevert, emlékeztetve az embereket a háború borzalmaira. Végül a régi helyén egy teljesen új hidat építettek, amit 1964-ben adtak át.

A budapesti Duna-part a Margit és a Szabadság híd között immár az UNESCO világörökség része, a hidak gondozása a fővárosnak elsőrendű feladatává vált. Pestet és Budát Széchenyi Lánchídja egyesítette. Budapestet szép hídjai tették világvárossá. A világvárost hídjainak felrobbantása tette tönkre, és világhírű hídjainak újjáépítése keltette újra életre.

 

LánchídSzabadság hídSzabadság híd

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here