A magyar kultúra napja

0
85
Himnusz-kzirat_1823

A Magyar Kultúra Napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak. A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. 

 

KÖLCSEY FERENC (1790-1838)Kolcsey_ferenc

Költő, kritikus, politikus, a reformkor egyik legjelentősebb alakja; az MTA tagja (1830). Apja álmosdi földbirtokos volt. Korán árván maradt, himlő miatt bal szemét elvesztette. Tizenhárom éven át a debreceni kollégiumban nevelkedett, jogi tanulmányait is ott végezte. Mint debreceni diákot rokona s mestere, Kazinczy ösztönözte az írói pályára (1808). 1810-ben Pestre ment törvénygyakorlatra, de az ügyvédi mesterség „igen kedve ellenére” volt, végül nem is jelentkezett ügyvédi vizsgára. Előbb apai birtokára, a Bihar vármegyei Álmosdra (1812), majd a Szatmár vm.-i Csekére vonult vissza (1815). Mint pesti jurátus 1810-ben Szemere Pállal kötött meghitt barátságot. A nyelvújítás és Kazinczy védelmében együtt írták a Felelet a Mondolatra (1815) c. válaszukat. 1829-ben megyei tisztséget vállalt Szatmárban, s a vármegye már mint főjegyzőjét választotta meg követének az 1832-ben kezdődő első ún. reformországgyűlésre, amelyen a reformellenzék leghaladóbb és legnépszerűbb vezetői közé tartozott. Minthogy megyéjétől újabb, nem szabadelvű követi utasítást kapott, 1835 elején lemondott. Otthon mint főjegyző működött tovább, gazdálkodott, irányította unokaöccse, Kölcsey Kálmán nevelését. Élete végét a pörbe fogott Wesselényi Miklós védelmének szentelte, mielőtt azonban védőiratával elkészült volna, meghalt. Sokoldalú, gazdag, filozófiailag korszerűen kiművelt (Descartes-ot, Holbachot, Kantot fordította) írói egyéniség, kitűnő szónok.

 

A nemzeti himnusz

A Kölcsey által írt vers (Hymnus) zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti ének zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én.

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here