A magyar burgonyafajok horvátországi térhódításán dolgoznak Racsmanék

0
87
09-RACSMAN-4

A burgonya az emberiség egyik legalapvetőbb tápláléka, szinte minden országban termesztik. Mivel soványabb termőtalajon is megterem, sok nehéz sorsú vidéket mentett már meg az éhezéstől az elmúlt évszázadok során. A Čakovciban élő Racsman család hosszú évek óta termeszt burgonyát, pár évvel ezelőtt pedig belevágtak a vetőburgonya-termelésbe. Két magyar fajta horvátországi piachódításán dolgoznak, így egyre ismertebb lesz a Balatoni rózsa és a Hópehely is a horvátországi termelők körében.

A burgonyatermesztés könnyen gépesíthető, vagyis alacsony a fajlagos munkaerő-szükséglete, hiszen néhány speciális géppel, jó traktoristával termesztése könnyen felfuttatható. Kellő hozzáértés birtokában az elit szaporulatú vetőburgonyával el lehet érni a 300-500 mázsás hektáronkénti átlagtermést is, ami még viszonylag alacsony felvásárlási árak mellett is jövedelmezővé teszi a termesztést. Ezt ismerte fel Racsman Zoltán Čakovciban élő mezőgazdász is, aki több éve foglalkozik krumplitermesztéssel, tíz évvel ezelőtt pedig belefogtak a vetőburgonya-termesztésbe is.

– Mintegy tíz évvel ezelőtt részt vettem egy, az eszéki magyar főkonzulátus által szervezett, horvát és magyar mezőgazdasági szakemberek részvételével tartott találkozón. Itt találkoztam egy budapesti kft. vezetőjével, akivel a magyar vetőmagburgonya horvátországi termesztéséről is beszéltünk. Szót szó követett, míg végül létrejött az együttműködés közöttünk – meséli Racsman Zoltán.

 

Öt évig tartott a fajták elismertetése

Öt évig tartott a magyar fajták horvátországi elismertetési folyamata. Így ebben az időszakban csak saját részre termelték meg a vetőmagot. Több fajtával is kísérleteztek, míg végül a Balatoni rózsa és a Hópehely nevű fajták termesztése mellett döntöttek.

Racsman Zoltán szerint a termeléssel nincs is semmi gond, hiszen idővel sikerült a folyamatok nagy részét gépesíteniük, így ma a szűkebb család: Zoltán, a felesége és két fia minden, a termesztéssel járó feledatot el tud látni. Nagyobb kihívás volt viszont ezeknek a fajtáknak a horvátországi piacra való bejuttatásuk. Míg végül a számos bemutató, a sok utánajárás meghozta a gyümölcsét. A Racsmanék által termelt vetőburgonyákat így most már egyre több termelő használja.

Sokat köszönhetnek a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának, az ottani szakemberek mintegy 500 régi fajta génállományát őrzik, és termesztési tanácsadással, nem utolsósorban új fajták nemesítésével is foglalkoznak. A több évtizedes munka eredményeként mára az intézet 12 olyan új fajtával rendelkezik, amelyek ellenállók a nálunk előforduló legfontosabb burgonyabetegségekkel, a Balatoni rózsa és a Hópehely is ezek közé tartozik.

– Dr. Polgár Zsoltnak, a Burgonyakutatási Központ igazgatójának a segítségére is folyamatosan számíthattunk. Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy ezek a fajták kiváló étkezési minőségűek, ráadásul magas a termőképességűek is. A termelőknek komoly költségmegtakarítást jelenthet az is, hogy a több éven át termeszthetők vetőgumócsere nélkül. Másik komoly előnyük pedig, hogy 110 nap alatt beérnek – teszi hozzá Zoltán.

Több környékbeli üzletnek és a nagybani piacra is szállítanak. Ottjártunkkor is egy újabb szállítmányt rakodtak. Míg korábban ezt kézi munkával végezték, most már gép könnyíti meg a dolgukat. Egy korszerű tárolásra, csomagolásra alkalmas épületet is fölépítettek, amelynek a teljes „lepapírozásához” már csak a működési engedély hiányzik.

Racsman Zoltán, mint a legtöbb mezőgazdasági termelő, azt vallja, hogy csakis a több lábon álló gazdaságok életképesek manapság, így a 80-ból ők is csak 10-15 hektárt vetnek be burgonyával, a többi földben szója és kukorica is van.

– Persze folyamatos beruházásra és fejlesztésre is szükség van. A gépparkra és az épületre is több százezer kúnát költöttünk. Családi gazdaságunkat most kereskedelmi vállalkozássá szeretnénk alakítani, így az egész családnak ez lesz a fő jövedelemforrása. Szeretnénk a baranyai termelőkkel is megismertetni ezt a fajtát, ezért termesztési területünk növelését is tervezzük. Ami ugyanis a mostani termelt mennyiséget illeti, annak már megvan a helye – teszi még hozzá Zoltán.

A termelők nagy része persze tart attól, hogy a fenti fajtaneveket nem ismerő fogyasztó inkább a már számára hagyományosnak számító Dezirét vásárolja, de ha jobban megismerik/ megismertetik ezeket az újranemesített magyar fajtákat, egyre több horvátországi fogyasztó asztalára kerül majd belőlük.

09-Racsman-1-copy

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here