A Drávaszög legjellemzőbb viseleti darabja, a főkötő

0
35

Varga Mária Svjácban élő laskói származású festőművész és tanárnő nagylelkű adományának köszönhetően egy drávaszögi főkötőgyűjteménnyel lesz gazdagabb a várdaróci tájház anyaga. A főkötők Mária asszony édesanyjának a gyűjteményéből származnak.

A Drávaszög délkeleti szegletében sajátos népviseleti sziget alakult ki: Laskó, Várdaróc és Kopács népének öltözködése lényeges vonásokban tért el a környezetétől. A viseleti szokások azonban nagyjából azonosak voltak a Vörösmart és Siklós vonaltól délre, valamint az Ormánságtól keletre elterülő vidékekével.

A legjellemzőbb viseleti darab, a főkötő segítségével határozta meg Gönyey Sándor a Drávaszög népművészeti elkülönülését. Azt is megkockáztatta, hogy addig nyúlik a terület határa, ameddig a régi református női viseletben kimutatható a bugafíkető. A nők hajukat leggyakrabban hátul két ágba csavarták, ezután egymásra fonták, majd abból erős kontyot formáltak. Ha kicsinek tartották, vendégkontyot készítettek keskeny ruhacsík segítségével, mert ezen a főkötő jobban feszült.

A népviselet elhagyása, a kivetkőzés már a XIX. században megtörtént, ezért kevés a leírás, és emiatt alig egy-két képi ábrázolás maradt fenn erről a viseletről.

A legdíszesebb viseletdarab, a főkötő

A főkötő volt a nők és az egész Drávaszög legdíszesebb viseleti darabja. Gönyey Sándor a Drávaszögi hímzések című munkájában tíz megmaradt laskói főkötőről tesz említést. Hat az 1980-as években a faluban került elő.

A hímzések alapmotívuma legtöbbször a rózsa és a tulipán, valamint egy stilizált haltest. Utóbbi a kedvenc mintaelem. A Laskóról előkerült darabon igen erősen stilizálták, jóformán csak a haltest alakja vehető ki, amely virágok, tulipánok, rózsák szívek közé van elhelyezve. A növényi motívumok közül a leggyakoribb a már említett rózsa, amely nemcsak a főkötők dísze volt, hanem a házak homlokzatfalának kovácsoltvas ékessége is. A török eredetű virág, a tulipán is díszített főkötőket. Népszerű a szegfű, sőt a főúri csemegének számító gránátalma stilizált képe szintén felbukkan. A természetből merített virágminták között a margaréta is többször előfordul. (A Laskó c. kötetből idéztünk.)