A csúzai színjátszás nem csak a múlté

0
112
Az olvasópróba

A csúzai amatőr színjátszás kezdete az 1900-as évek elejére tehető, és a háborús időszakokat leszámítva az egész 20. század folyamán sokféle produkció bemutatására került sor. 1998-ban alakult meg a Jókai Mór Kultúregyesület keretein belül a Pódium Irodalmi Színpad, amely eddig többnyire a nagyobb rendezvényeken szerepelt csak. Az év elején Pinkert Ilona kezdeményezésére nagyobb sebességre kapcsoltak: rendszeresen próbálnak, és már három előadást tudhatnak maguk mögött.

Pinkert Ilonának mindig is fontos helyet töltött be az életében az előadó-művészet. Már gyerekkorában szeretett énekelni és táncolni. 1978-ban kapta meg első hangszerét édesapjától, egy harmóniumot, és egykettőre megtanult eljátszani pár katolikus éneket. A vörösmarti általános iskolában már tagja volt a Segota Márta tanárnő által vezetett színjátszó körnek, és a középiskolában is kivette részét az alkalmi műsorokból. Pasza Árpád javaslatára és segítségével jelentkezett az Újvidéki Művészeti Akadémia színjátszó szakára, ahova 1987-ben sikerült felvételt nyernie. A színésztanoncok itt elsajátíthatták a különböző légzési, éneklési és beszédtechnikákat. Érdekes elméleti tárgyakat tanultak, a magyar, a szerbhorvát és a világirodalom mellett drámát és pszichológiát. A színészkedésen túl dzsesszbalettben is kipróbálhatták magukat, amiből koreográfiát is összeállítottak. Csak szorgalmas tanulás és gyakorlás után léphettek színpadra. Ilona főiskolai évei alatt szerepet kapott a Csongor és Tündében és egy Moliére-vígjátékban is. Két felejthetetlen évet töltött Újvidéken, mald hazajött Csúzára. A háborús években (1991-97) Ilona életében háttérbe szorult a színjátszás,  helyébe lépett a családalapítás. De nem sokáig bírta ki színpad nélkül, 2003-ig oszlopos tagja volt a csúzai Csárdás Ifjúsági Kultúregyesület népi  tánccsoportjának, amit a munka miatt kellett otthagynia. Most is mindig szívesen mond verset és énekel az alkalmi műsorokon.

 

A csúzai színjátszásról

Már az 1900-as évek elején foglalkoztak Csúzán amatőr színjátszással, egy pécsi színész tanította be az első darabokat. Peleskei Gyula, Jakab Sándor és Fodor Sándor vezették a színjátszó kört. Az 1910-es években ezt a szerepet Zsili Dániel vette át.  A tolonc, A huszár, a Piros bugyelláris és a Parasztkomédia című színdarabokat mutatták be. 1935-ben az Iglói diákokat adták elő, a műsor teljes bevételét a belgrádi magyar tanítóképzőnek adományozták. Fischer János rendezésében a Cserebogár, A falu rossza, a Cigány Panna, a Gymesi virág, a Régi szerető, valamint a Gyűrűs zsidó került színpadra. A 30-as években Berta Imréné vezette a színkört, rendezésében A betyár kendője, a Torockói menyasszony és A Noszty fiú esete Tóth Marival c. előadások arattak nagy sikert. A második világháború után Pasza Rozália vezetésével újra előadták többek között a Piros bugyellárist, a Pacsirtaszót és a Nagymama című darabokat. Balog Géza és Tóth Lajos után Reppman Dékány Zsuzsanna állított színpadra néhány művet, egészen a 80-as évek végéig. Az ő nevéhez fűződik az 1998-ban létrejött Pódium Irodalmi Színpad, amely a nagyobb rendezvényeken működött közre.

 

A megújult pódium

A kopácsi amatőr színjátszók csúzai vendégszereplése ösztönzőleg hatott Ilonára. Toborzásba fogott, hogy újraindíthassa az amatőr színjátszást. Az én telefonom is megcsörrent. Eleinte idegenkedtem a szerepléstől. Mégis elmentem az első olvasópróbára, amelyen 9-en vettünk részt. Közösen választottuk ki a darabokat, majd rögtön ki is osztottuk egymás között a szerepeket. Azóta is tagja vagyok a kis csapatnak. Idén három alkalommal léptünk a világot jelentő deszkákra: áprilisban a Csúzán megrendezett kabaréesten,  júniusban Pélmonostoron, a „Gondold újra civil kezdeményezés“ első rendezvényén, legutóbb pedig e hónapban a csúzai falunapon. „Retró“ jellegű kabaréjeleneteket adtunk elő, de a rádiójátékba és a magyar abszurd humorba is belekóstoltunk. A két vagy többszereplős, tízperces darabok mellett versekkel és dalokkal is felléptünk, általában humoros jelenetekkel.

– A kabaré könnyebben „eladható“ műfaj, ami a közönséget illeti, de természetesen szeretnénk kipróbálni magunkat más műfajban is, az sem kizárt, hogy bábszínházat csinálunk egyszer a csúzai gyerekeknek. A kezdeti felálláshoz képest már bővült szerény csapatunk, de nem ártana, ha még többen lennénk, így szívesen várunk másokat is, akik kedvet kaptak a színjátszáshoz – mondta lapunknak Pinkert Ilona.

A falu rossza című előadás szereplői 1959-ben

 

{fcomments}

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here