1945 januárjában indult útjára az ún. aranyvonat

0
271

1945. január 23-án, a magyarországi Fertőboz település vasútállomásáról indult útnak Ausztria irányába az a vasúti szerelvény, amely az Aranyvonat nevet kapta. Ezzel a vonattal szállították külföldre egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát, amely később amerikai hadizsákmány lett, s csak 1946 augusztusában került vissza Magyarországra.

A második világháború utolsó szakaszában az ország kincseit megpróbálták kimenekíteni az országból, ezért egy vonatra pakoltatták azokat. Az úgynevezett aranyvonatra felkerült a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi aranykészlete, nagy összegű devizatartalékai, letétbe helyezett értékekei, fontos történelmi dokumentumok, Mátyás király corvinái, festmények, a méteretalon platinarúdja és a deportált zsidóktól begyűjtött értékek. A vonatot az ország legnyugatibb vasútállomására, Fertőbozra szállították, ahonnét 1945. január 23-án indították útnak.

A 77 vagonból álló szerelvényt hónapokon át bujtatták Ausztriában, a bombázások elől alagutakba rejtették, de végül Salzburg környékén a háború befejezése után pár nappal az amerikai hadsereg rátalált és lefoglalta. Hadizsákmányként az USA-ba szállították.

Nyárádi Miklós pénzügyminiszter 1946 nyarán Berlinben tárgyalt az amerikaiakkal az Aranyvonat kincseinek a visszaadásáról. A Magyar Nemzeti Bank vagyonának egy része nem sokkal később vissza is került Budapestre, ám a műkincsek nagy részét az Egyesült Államokban, egy New York-i galériában 1948 júliusában árverezésre bocsátották.

Miközben a magyar állam követeléseit elutasították, számos Magyarországról származó festmény Ausztriába került kárpótlásként, mondván, a Magyarországon lezajló államosítás a nyugati szomszéd polgárait is megkárosította.

Az Aranyvonat sorsa és a benne rejtőző egykori vagyon a mai napig vizsgálat tárgya, a régi birtokosok és utódaik még most is azon dolgoznak, hogy felderítsék, visszaszerezzék jogos tulajdonukat.